Az NKE szerint, ha elfogadják a modellváltást, május végéig további részletekről is lesznek egyeztetések.
December 10-én négy órás szülői értekezletet tartottak az Óbudai Árpád Gimnázium fenntartóváltásáról, ahol a közszolgálati egyetem vezetése válaszolt a szülők kérdéseire, ezzel csillapítva a harci kedélyeket – írja a Telex.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025 szeptemberében induló tanárképzésének gyakorlóiskolájává válhat az Óbudai Árpád Gimnázium – szúrta ki elsőként az Eduline. Az iskola honlapján tette közzé az egyetem ajánlatát, amiben azt írták; az ajánlat elfogadása esetén az iskola az NKE jövőbeni gyakorlóiskolai hálózatának egyik meghatározó eleme lenne.
Nem sokkal ezután a gimnázium szülői közösségének, diákjainak és öregdiákjainak egy része aláírásgyűjtésbe kezdett, és nyílt levélben tiltakoztak a fenntartóváltás ellen.
„A harci kedvünk csökkent a szülői tájékoztató után, néhányan kétkedő arccal mentek ki a teremből, de többen megnyugodtak. A feltett kérdéseinkre kaptunk választ, reméljük, hogy az ígéretek megvalósulnak”
- nyilatkozta a lapnak az egyik érintett szülő a tegnapi értekezlet után, amin részt vett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és főtitkára is.
A tanárok és a szülők múlt héten közel 160-160 kérdést írtak össze, amiket hétfőn feltehettek egy tájékoztatón, amit az egyetem szervezett számukra. Bár a keddi szülőin az elmondások alapján „nem volt felhőtlen a hangulat”, bármilyen kérdést fel lehetett tenni, és a legfontosabbakra válaszokat is kaptak.
Az egyetem a tájékoztatón kiemelte, hogy a fenntartóváltás eredményeként nőni fog a tanárok autonómiája, és több forrás jut majd infrastrukturális fejlesztésekre. A munkáltatói jogköröket az igazgató fogja gyakorolni. Emellett arra is ígéretet tettek, ha a tantestület elfogadja a fenntartóváltást, akkor május végéig további részletekről is lesznek egyeztetések, amelyeken a szülők is részét vehetnek majd.
Bár a beszámoló szerint a szülők egy része most kicsit megnyugodott, többen is attól tartanak, hogy az iskola politikai befolyás alá kerül. A fenntartóváltás elleni petíciót pedig már több mint 800-an aláírták:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
