Ez a 10 legjobb kéttannyelvű gimnázium 2025-ben

A top10 legjobb két tanítási nyelvű gimnázium között 3 budapesti és 7 vidéki középiskola szerepel. Mutatjuk a listát, amit a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján készítettünk el.

A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium lett a legjobb két tanítási nyelvű gimnázium. A debreceni Fazekas ráadásul az összrangsorban is szépen szerepelt, hiszen a 13. helyet érte el. Az intézményben öt évfolyamos formában magyar-francia illetve magyar-spanyol két tannyelvű képzésen tanulhatnak a diákok. Ezek után nem meglepő, hogy közülük 17-en tanulnak tovább valamelyik külföldi egyetemen.

HVG Középiskolai rangsor 2025

A budapesti Karinthy a legjobb két tanítási nyelvű gimnáziumok listájában a képzeletbeli dobogó második fokára állhatott fel. A HVG 2025-ös összrangsorában 26. helyén lévő intézményben 5 évfolyamos képzésben magyar-angol illetve magyar-német tagozat is van.  A debreceni Fazekashoz képest valamivel több, összesen 20 diákot vettek fel valamelyik külföldi felsőoktatási intézménybe.

A Miskolci Hermann Ottó Gimnázium lett a harmadik legjobb két tannyelvű gimnázium, ahol angol-magyar, valamint spanyol-magyar tagozatra jelentkezhetnek a nyolcadikosok. A gimnázium rendszeresen szervez külföldi tanulmányutakat és ezeken kívül diákcsere-programokban is részt vesz.

A lista negyedik helyére a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium (Balatonalmádi), míg az ötödikre a Kőbányai Szent László Gimnázium került.

A teljes top10-es lista a következőképpen alakult:

  1. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
  2. Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest)
  3. Miskolci Herman Ottó Gimnázium
  4. Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium (Balatonalmádi)
  5. Kőbányai Szent László Gimnázium
  6. Budapest XX. Kerületi Kossuth Lajos Gimnázium
  7. Debreceni Ady Endre Gimnázium
  8. Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
  9. Gödöllői Török Ignác Gimnázium
  10. Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium

Hogyan állították össze a 2025-ös rangsort?

A legjobb két tanítási nyelvű iskolák top10-es listáját a HVG 2025-ös középiskolai rangsorának helyezése alapján készítettük el.

HVG Középiskolai rangsor 2025

Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 25-től az újságárusoknál is beszerezhető.

A középiskolai rangsor összeállítása során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint

  • a 10. évfolyamos országos kompetenciamérés átlagteljesítménye szövegértésből és matematikából,
  • az érettségi százalékos eredménye a négy fő tárgyból (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv),
  • a felsőoktatásba, nappali tagozatra felvett diákok felvételi pontjainak iskolai átlaga

A legjobb középiskolákról részletesen az alábbi cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.