Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A diákok több mint fele naponta 6 kilónál nehezebb táskát cipel.
Az Eduline közösségi oldalán megkérdeztük, hogy mennyire nehéz a diákok iskolatáskája. Nem reprezentatív felmérésünkre cikkünk írásáig mintegy hatvanan válaszoltak, amelyből kiderült, hogy a tanulók 55 százalékának 6 kilónál is nehezebb az iskolatáskája.
A diákok mintegy negyedének 4-5 kilós, 6 százalékuknak pedig 5-6 kilós a táskája. A legkevesebben azok voltak, akik napi szinten 2 kilónál kevesebb holmit cipelnek a hátizsákjukban az iskolába.
Természetesen nem mindegy, hogy mondjuk a hat kilós iskolatáskát egy 120 centis 25 kilós alsós, vagy egy 160 centis 50 kilós felsős viszi a hátán.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2004 óta jogszabály rögzíti, milyen nehéz lehet az iskolatáska. Ennek értelmében az alsósok heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege nem lehet több 3 kilónál. Ugyanis a túl nehéz táskáknak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek.
Egy 2021-ben publikált kutatásból kiderült, hogy a 8-18 évesek között a nehezebb iskolatáska összefüggésbe hozható a hátfájással. Ha ugyanis egy fiatal túl nehéz táskát cipel, akkor megváltozik a törzs hajlási szöge, amely befolyásolja a járást és az általános stabilitást. Például túlontúl előredől, közben megváltozik a hát görbülete, ami hosszú távon a gerinc degeneratív elváltozásaihoz vezethet, de okozhat bokasüllyedést, derékfájást is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.