Kiderült, mennyire nehéz a magyar diákok iskolatáskája

A diákok több mint fele naponta 6 kilónál nehezebb táskát cipel.

Az Eduline közösségi oldalán megkérdeztük, hogy mennyire nehéz a diákok iskolatáskája. Nem reprezentatív felmérésünkre cikkünk írásáig mintegy hatvanan válaszoltak, amelyből kiderült, hogy a tanulók 55 százalékának 6 kilónál is nehezebb az iskolatáskája.

 

A diákok mintegy negyedének 4-5 kilós, 6 százalékuknak pedig 5-6 kilós a táskája. A legkevesebben azok voltak, akik napi szinten 2 kilónál kevesebb holmit cipelnek a hátizsákjukban az iskolába.

Természetesen nem mindegy, hogy mondjuk a hat kilós iskolatáskát egy 120 centis 25 kilós alsós, vagy egy 160 centis 50 kilós felsős viszi a hátán.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2004 óta jogszabály rögzíti, milyen nehéz lehet az iskolatáska. Ennek értelmében az alsósok heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege nem lehet több 3 kilónál. Ugyanis a túl nehéz táskáknak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek.

Egy 2021-ben publikált kutatásból kiderült, hogy a 8-18 évesek között a nehezebb iskolatáska összefüggésbe hozható a hátfájással. Ha ugyanis egy fiatal túl nehéz táskát cipel, akkor megváltozik a törzs hajlási szöge, amely befolyásolja a járást és az általános stabilitást. Például túlontúl előredől, közben megváltozik a hát görbülete, ami hosszú távon a gerinc degeneratív elváltozásaihoz vezethet, de okozhat bokasüllyedést, derékfájást is.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.