Középiskolai felvételi 2025: ilyen feladatok, témakörök lehetnek a központi írásbelin magyarból

Fogalmazás megadott szempontok alapján, szövegértés és szólások, közmondások – mutatjuk, milyen feladatokat, témaköröket kell tudnia a negyedikeseknek, a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak a központi írásbelin magyarból.

Évfolyamtól függetlenül január 18-án 10 órakor írják a diákok a központi írásbelit magyarból és matekból. Mindkét feladatsorra 45-45 percetek lesz, amivel 50-50 pontot szerezhettek. Ez azonban nem olyan könnyű feladat, hiszen nem egy hagyományos tesztről van szó, ahol csak és kizárólag az iskolai tananyagot kérik számon. A központi írásbeli ugyanis méri a középiskolához szükséges készségeket és kompetenciákat is, így sokszor a tanultakat újszerű, néha egészen furcsa módon kell alkalmaznotok.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről

Ezt pedig jól mutatják az átlagpontszámok is. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint 2023-ban magyarból

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 35,7 pontot
  • 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezők: 35,4 pontot
  • 9. évfolyamra jelentkezők: 33 pontot

szereztek, de 2024-ben még ennél is gyengébb eredmények születtek a központi írásbelin magyarból,

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők: 30 pontot,
  • 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 30,3 pontot
  • 9. évfolyamra jelentkezők: 28,5 pontot

értek el.

Az Eduline-nak a 2024-es központi írásbeli után azt mondták a nyolcadikosok, hogy a magyar feladatsor feladataiban, szerkezetében nagyon hasonlított a korábbi évekhez, így aki készült, azt túl nagy meglepetés nem érhette.

A hatodikosok és a negyedikesek szerint a magyar feladatsor volt a nehezebb, emiatt többen alig vagy nem fértek bele az 45 percbe. Volt, akinek már nem jutott ideje a fogalmazásra.

45 perc alatt 10 feladat

A 45 perc valóban nem túl sok 10 feladatra, úgyhogy évfolyamtól függetlenül szövegértést és fogalmazást biztosan kaptok. Ez utóbbinak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a legfontosabb megállapításokat bekezdésekre tagolva ki tudjátok fejteni, és mellesleg közben a helyesírásra és az igényes szóhasználatra is figyelnetek kell. Ha például a fogalmazásotok nem éri el a minimális mondatszámot, akkor az egész feladatra nulla pontot kaptok.

Szövegértést is érdemes gyakorolnotok. Az eddigi évek feladatlapjai alapján nagyjából egy egy-másfél oldalas irodalmi vagy ismeretterjesztő szöveget kell elolvasnotok, és ezzel kapcsolatban kell kérdésekre válaszolnotok.

A többi feladat az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az alábbi témákat, témaköröket érintheti magyarból.

8 osztályos gimnáziumba készülőknél:

  • helyesírás (a cselekvést, történést kifejező szavak idejének írásmódja, magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése, j hang jelölése, a mondat helyesírása, személy-, állat-, egytagú földrajzi nevek, a „tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szavak, a tulajdonságot kifejező szavak fokozott alakjainak írása)
  • hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, egyjelentésű szavak)
  • betűrend és elválasztás
  • szólások és  közmondások
  • összetett szavak felismerése, alkotása
  • az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, a tulajdonságot kifejező szavak és azok fokozott alakjainak, valamint a mennyiségeket kifejező szavak és azok fokozott alakjainak felismerése, csoportosítása jelentés alapján
  • cselekvést, történést kifejező szavak felismerése, a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvések, történések megkülönböztetése
  • mondatvégi írásjelek helyes használata (pont, kérdőjel, felkiáltójel)

6 osztályos gimnáziumba készülőknél:

  • helyesírási alapelvek
  • betűrend, elválasztás
  • szavak szerkezete (szótő, toldalék, képző, jel, rag),
  • hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, azonos alakú, több jelentésű szavak, hangutánzó, hangulatfestő szavak),
  • állandósult szókapcsolatok (szólás, közmondás),
  • magánhangzó-törvények (szavak hangrendje),
  • mássalhangzó-törvények (részleges hasonulások, teljes hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
  • páros rím, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, allegória, fokozás, túlzás, megszólítás.

9. évfolyamra jelentkezőknél:

  • különféle megjelenésű és típusú szövegek megértése,
  • a helyesírási, nyelvhelyességi szabályoknak és a szövegtípusoknak megfelelő szövegek alkotása (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés),
  • a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás,
  • kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció műfajai (reklám, hír, hirdetés, apróhirdetés),
  • szóképzés,
  • szóösszetétel, az összetett szavak helyesírása,
  • szószerkezetek (alárendelő: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős; mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető).
  • mondatfajták azonosítása a közlés szándéka szerint,
  • az egyszerű mondat típusai, szerkezete, helyesírása,
  • a szórend és a mondatjelentés kapcsolatának vizsgálata,
  • mondatrészek elemzése
  • a művészi szöveg stilisztikai-poétikai sajátosságai (például rím, ismétlés, metafora, allegória)

Azt jó, ha tudjátok, hogy a központi írásbeli feladatlapjait minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem.

A központi írásbelire december 2-ig tudtok jelentkezni.

 

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.