Digitális kompetenciamérés: a nemzetközi átlag felett teljesítettek a magyar diákok

A 2023-as ICILS mérésen a magyar nyolcadikosok átlagosan 505 pontot szereztek, míg a nemzetközi átlag csak 476 pont volt.

Az Oktatási Hivatal közleménye szerint Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók digitális kompetenciáit vizsgáló nemzetközi ICILS mérésben (International Computer and Information Literacy Study), amelyet az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) valósít meg ötévente, 2013 óta.

Az ICILS az alábbi két területet méri:

  • a számítógépes és információs műveltséget,
  • az informatikai gondolkodást.

Magyarországon a nyolcadikosok a számítógépes és információs műveltségét mérték. Vagyis, hogy a diákok "hogyan tudják a számítógépet információk feltárására, értelmezésére, kezelésére és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben."

A 2023. április 24. és május 19. közötti vizsgálatban 155 iskola 3 491 tanulója vett részt. A plusz kérdőívek segítségével pedig információkat gyűjtöttek a diákok szociális hátteréről és az információs technológiai (IKT) eszközök elérhetőségéről is.

A magyar diákok teljesítménye 505 pont volt, amely meghaladta a nemzetközi átlagot (476 pont), és olyan országokét előzte meg, mint Olaszország és Spanyolország. A nemek közötti különbség Magyarországon nem volt számottevő, míg más országokban a lányok jellemzően jobb eredményeket értek el.

A mérésben részt vevő országok átlagához (34%) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44%) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, és 20%-a a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15%).

- írja az Oktatási Hivatal.

Az eredmények alapján a tanulói teljesítményt jelentősen befolyásolja a szociális háttér és a digitális eszközök elérhetősége: például azok a diákok, akiknek otthonában több számítógép is van, jelentősen jobb eredményt értek el. Az otthoni számítógép-hozzáférés is hasonló hatással van a teljesítményre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.