Egyelőre nem azonosították a vírus pontos típusát.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) adatai szerint a 42. héten két iskolában is vírusfertőzés okozta megbetegedéseket jelentettek, de a szamárköhögés időszaka sem ért még véget – írja a Pénzcentrum.
Október 14. és 20. között egy Tolna vármegyei általános iskolában hányás és hasmenés vezető tünetekkel enterális, tehát a beleket érintő járvány alakult ki. A 168 főből összesen 53-an kapták el a betegséget: 50 diák és 3 dolgozó. Ebből 1 gyerek szorult kórházi ellátásra. Az intézményben végzett járványügyi vizsgálat szerint nem ételmérgezés volt a kiváltó ok, feltételezhetően vírusfertőzés okozta a megbetegedéseket.
Ezen kívül Pesten is hasonló járvány alakult ki egy általános iskolában október 15-től kezdődően. A jellemző tünetek közé tartozott a hányinger, hányás, hasmenés, hőemelkedés és hasi fájdalmak. A 429 fős iskolából 85-en voltak érintettek, ebből 80 diák és 5 dolgozó. Ebben az esetben is feltételezhetően kontakt úton terjedt vírusfertőzésről volt szó.
Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sem ért véget a szamárköhögés fertőzési időszaka. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 41 szamárköhögés megbetegedés gyanúját rögzítették. A bejelentések a fővárosból és 16 vármegyéből érkeztek.
Továbbá az adatokból az is kiderült, hogy 2024. október 14 - 20. között az országban 201 000 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A betegek legnagyobb százaléka (46,3%) 0-14 éves volt, 25,5 százalékuk pedig a 15-34 éves korosztályból került ki.
Szeptembertől már az orvos rögzíti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a gyerek betegségének adatait, így az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe is. Arról, hogyan változott az iskolákban az igazolás menete az alábbi cikkünkben olvashattok:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
