A tankerületeknek gyakran az a válasza az iskolák és óvodák kéréseire, hogy nincs pénz rá, ezért az intézmények ilyenkor a szülők segítségét kérik.
Fejenként több ezer forintot kért egy iskola a szülőktől arra, hogy értékmegőrzőt vásároljanak a telefonok megfelelő tárolására - számolt be róla egy szülő a Telexnek.
Korábban az Eduline is megírta, hogy egy XVII. kerületi iskola a szülőktől kért segítséget az osztálytermek takarításához, mivel a tankerület "nem talál" új takarítócéget. A szülői segítségére heti 2-3 alkalommal van szükség, fizetség pedig nem jár érte; a szülők önkéntes alapon tartanák tisztán a gyerekeik iskoláját. Mindenki a saját gyereke osztálytermét.
A Telexnek több szülő is hasonló tapasztalatokról számolt be. Egy anya, aki hat évig takarította heti kétszer a gyerekei iskoláját azt írta; azt hitte, ilyesmi csak náluk fordult elő. Úgy tűnik azonban, hogy sokkal inkább bevett gyakorlat a munkálatok szülőkkel való elvégeztetése. Volt azonban, ahol ebbe nem egyeztek bele, helyette értesítették az ÁNTSZ-t arról, hogy a gyerekeik hasmenéses-hányós vírust szedtek össze a takarítatlan iskolában. Egy hét alatt sikerült is találnia a tankerületnek takarítócéget a munkára. A nyilatkozó szerint ebből az a tanulság, hogy nem szabad mindenre igent mondani.
Más iskolákban viszont a nagyobb munkálatokat is szülők végzik; például a festést vagy zárcserét. De rendszeresen vásárolják ők a wc-papírt, szalvétát, zsebkendőt, és gyakran nagyobb eszközöket is, például új hűtőt az elromlott helyett, vagy szekrényt a mobilok megfelelő tárolásához. A szeptemberben életbe lépett kormányrendelet értelmében ugyanis a diákok tanítási időben csak külön engedéllyel tarthatják maguknál az okoseszközeiket; azokat egyébként reggel le kell adniuk és csak a tanítás végén vehetik újra magukhoz.
A megfelelő tárolás kialakítása viszont több iskolának gondot okozott. Amellett, hogy volt, ahol fejenként több ezer forintot kértek azért, hogy értékmegőrző szekrényt tudjanak vásárolni, máshol még buborékos borítékokra sem telt saját pénzből az intézményeknek.
"Pár darab buborékos borítékot tudott venni az iskola, de ez még annyi sem volt, ahány tanuló jár az iskolába” - írta egy érintett szülő.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
