Bírósághoz fordulhat a PDSZ a ki nem fizetett iskolakezdési támogatások miatt

A támogatás összege jelenleg évi egy alkalommal 120 ezer forint.

Miután több tankerületi központ sem fizette ki – vagy nem tudta kifizetni – a tanárok iskolakezdési támogatását, próbaper indítását tervezi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – írja a Népszava.

A pedagógusok új életpályatörvénye szerint azok a pedagógusok, akik iskoláskorú gyereket nevelnek, jogosultak a munkáltatótól béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatás igénylésére is. Ezt a támogatást tanszerekre, ruhára és tankönyvekre is fel lehet használni.

Mivel a támogatásról szóló jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, így vita alakult ki arról, hogy a támogatásnak automatikusan kellene-e járnia, vagy a munkáltató dönthet annak odaadásáról.

A szervezet jogászai is megvizsgálták a jogszabályt, és szerintük a rendelet alapján a munkáltató nem mérlegelhet, oda kell adni a tanároknak járó pénzt. A Klebelsberg Központ (KK) ennek ellenére azt nyilatkozta:

„az iskolakezdési támogatás egy a munkáltatók által választható, de nem kötelező támogatás. Ezt a szakszervezet is tudja, mégis ismét tudatosan félrevezeti a tanárokat.”

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a lapnak elmondta:

„a KK úgy vádolja a tanárok tudatos félrevezetésével a PDSZ-t, hogy már a Magyar Államkincstár (MÁK) is a szakszervezet álláspontját erősítette meg.”

A MÁK állásfoglalása szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók jogosultak a támogatásra, tehát amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek, kötelezően meg kell kapniuk. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy a köznevelési rendszerben erre külön forrás nem áll rendelkezésre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.