Így kisebb eséllyel hagynák el a diákok a bizonyítványukat.
Október 1-jén jelent meg az a törvényjavaslat-tervezet, amely szerint az érettségi bizonyítvány kivételével, 2025 őszétől megszüntetnék a papíralapú óvodai és iskolai bizonyítványokat, helyette a digitális változatra térnének át – vette észre a HVG.
A jogszabálytervezet szerint:
„Az óvodai és iskolai nyomtatványok – az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el.”
A rendelkezés azt is meghatározta, hogy az állami vizsga – tehát az érettségi vizsga - bizonyítványát továbbra is ki kell állítani és meg kell őrizni nyomtatott formában.
Az iskolai bizonyítványokat az iskola igazgatója elektronikusan írja alá, majd digitális biztonsági okmány formájában állítják ki. A kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló a digitális bizonyítványról kérhet papíralapú díszpéldányt is. Ez azonban már nem minősül közokiratnak.
A lap azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a tervezet nem új, a projekt már egy éves csúszásban van. A változtatás ugyanis már egy tavaly decemberi törvény alapján benne van a köznevelési törvényben, amiben még 2024. szeptember 1-i hatályba lépés szerepel.
A tervezetet azzal indokolták, ha a bizonyítványokat nem kellene kézzel kitölteni, azzal csökkenne a pedagógusok adminisztrációs terhe is. Ezenkívül a digitális formában lévő bizonyítványokat nem fogják tudni a tanulók elveszíteni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
