Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Így kisebb eséllyel hagynák el a diákok a bizonyítványukat.
Október 1-jén jelent meg az a törvényjavaslat-tervezet, amely szerint az érettségi bizonyítvány kivételével, 2025 őszétől megszüntetnék a papíralapú óvodai és iskolai bizonyítványokat, helyette a digitális változatra térnének át – vette észre a HVG.
A jogszabálytervezet szerint:
„Az óvodai és iskolai nyomtatványok – az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el.”
A rendelkezés azt is meghatározta, hogy az állami vizsga – tehát az érettségi vizsga - bizonyítványát továbbra is ki kell állítani és meg kell őrizni nyomtatott formában.
Az iskolai bizonyítványokat az iskola igazgatója elektronikusan írja alá, majd digitális biztonsági okmány formájában állítják ki. A kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló a digitális bizonyítványról kérhet papíralapú díszpéldányt is. Ez azonban már nem minősül közokiratnak.
A lap azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a tervezet nem új, a projekt már egy éves csúszásban van. A változtatás ugyanis már egy tavaly decemberi törvény alapján benne van a köznevelési törvényben, amiben még 2024. szeptember 1-i hatályba lépés szerepel.
A tervezetet azzal indokolták, ha a bizonyítványokat nem kellene kézzel kitölteni, azzal csökkenne a pedagógusok adminisztrációs terhe is. Ezenkívül a digitális formában lévő bizonyítványokat nem fogják tudni a tanulók elveszíteni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.