Középiskolai felvételi: hány feladatot kell megoldani a központi írásbelin?

Október 20-ig teszik közzé a középiskolák a tanulmányai területeiket és azt is, hogy a felvételi eljárás során kérik-e a legendásan nehéz központi írásbelit.

2025. január 18-án 10 órától írják a központi írásbeli vizsgát azok a diákok, akik a következő tanévet nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban, vagy kilencedik osztályban kezdenék, és olyan iskolába készülnek, ahol a felvételi tájékoztató szerint követelmény a vizsga megírása. Jó, ha tudjátok, hogy a legtöbb gimnázium, technikum él a lehetőséggel, és kéri a központi írásbelit.

A legendásan nehéz vizsgán évfolyamtól függetlenül magyarból és matekból is 10-10 feladatot kell megoldanotok 45-45 perc alatt. Többek között azért is annyira nehéz magas pontszámot elérni, mert magyar feladatlapnak mindig van fogalmazás és szövegértés, és ha nem figyeltek oda, könnyen előfordulhat, hogy nem jut időtök egy-egy feladatra.

A hatodikosok számára ezek voltak a mumusfeladatok magyarból, a negyedikeseknek pedig ezek okozták a legnagyobb fejtörést a tavalyi központi írásbelin. A lenti cikkből kiderül, hogy a nyolcadikosoknak magyarból melyik feladatok sikerültek a legrosszabbul.

 

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.