„A Covid-oltással chipet ültettek az emberekbe. Az 5G rákot okoz. Idekattintva tiéd lehet ingyen a legújabb iPhone.” Ilyen és ehhez hasonló álhírekkel szinte minden nap találkozhatunk az interneten, azonban gyakran fel sem ismerjük elsőre, ha valótlan állításról van szó.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy korábbi kutatása szerint 2019-ben és 2020-ban a legalább 16 éves internetezők mintegy fele találkozott már tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi médiában. Annak érdekében, hogy a társadalom felismerje ezeket az álhíreket, már az általános iskolában érdemes elkezdeni erre oktatni a diákokat.
Tudatos médiahasználat az oktatásban
Az Edison 100 2024-es listáján digitális világ kategóriában díjazták az Idea Alapítványt, amelynek célja, hogy segítse a gyerekek eligazodását az információs környezetben. Ezért olyan képzési programokat kínálnak, amelyek a hamis, megtévesztő információ felismeréséhez és szűréséhez szükséges ismereteket fejleszti.
| Edison 100 |
| Az Edison Platform a mai óvodások és iskolások elé állított kihívások sikeres teljesítését igyeskzik segíti olyan programokkal, amelyek a jövőben szükséges tudásra és kompetenciákra fókuszálnak. Az általuk összeállított Edison 100-as listán olyan innovatív és jövőbarát kezdeményezést gyűjtött össze, amelyek az iskolai kereteken túl fejlesztik az óvodások és az általános iskolások jövőben fontos tudását és készségeit. |
Városi legendák
Marinov Iván, az Idea Alapítvány egyik alapító tagja már korábban is foglalkozott a témával: 2004 óta vezeti az átverésekkel és álhírekkel foglalkozó Urbanlegends.hu oldalt, ami elmondása szerint indulásakor inkább csak egy gyűjtőoldal volt, ahol napi szinten jelentek meg az akkoriban főleg e-mailekben terjedő kamufelhívások leleplezései. Idővel aztán az oldal célja egyre inkább az lett, hogy az olvasók - az itt felszedett tudással - maguk is megtanulják felismerni a gyanús tartalmakra utaló jeleket.
Az Urbanlegends.hu listába gyűjtötte azokat az online hírforrásokat, amelyek anyagait érdemes körültekintően olvasni. Ezekről bővebb elemzés is található azzal kapcsolatban, hogy az adott oldalakon mire érdemes figyelni. Ilyenek például: a kattintásvadász címek, az alacsony átláthatóság vagy az ellenőrizetlen információk.
A 2019-ben létrehozott Idea Alapítvány azonban már egy, az oldalnál jóval formálisabb szervezett, szűkebb célcsoporttal (tanárok és kamaszok), és gondosan lefektetett módszertani alapokkal – mondja az alapító.
Senki sincs teljes biztonságban
Az egyik legfontosabb dolog, amit az Idea Alapítvány gyerekeknek szóló anyagaiban - de még a tanárképzéseken is - megpróbál átadni, hogy az álhírekkel szemben senki sem teljesen védett. Ezt persze több emberi tényező – például hiszékenység, tudatosság – is befolyásolhatja.
„De amikor olyan cikkel találkozunk, ami pont azt mondja egy kérdésről, amit mi is gondolunk róla, könnyen az áldozatává válunk a félrevezető információknak”
- magyarázza a szakember.
Ez igaz a minket érzelmileg érintő esetekre is, ahol szintén gyakran előfordul, hogy nem ellenőrizzük, vagy járunk utána az adott információnak. Ha pedig az adott anyagot tovább osztjuk, akkor mi magunk is az álhírek terjesztőivé válunk.
Bár a mostani fiatalabb generáció már beleszületett az internet világába, és a technológiai eszközök használata sem okoz nekik gondot, az álhírekkel szemben ők sincsenek nagyobb biztonságban.
Az Idea alapítója szerint számos kutatás bizonyítja, hogy a digitális technológia ismerete önmagában nem jelent védettséget a félrevezető információkkal szemben, nem helyettesíti a kritikai gondolkodás szemléletének elsajátítását.
Tanárok nélkül nem sikerülhet
Az Idea Alapítvány egyik fő tevékenységi köre a tanárképzés. Ennek során általános iskolai és középiskolai tanárokat készítenek fel arra, hogy kritikai gondolkodást és médiaértést fejlesztő tananyagaikat a saját óráikon adják le diákjaiknak.
Az alapítvány tevékenységei közé tartozik ezen kívül a közvetlenül a gyerekeknek szóló online tananyagok fejlesztése is. Ennek zászlóshajója a Magyar Digitális Média Obszervatórium keretében készült Detekto nevű oldal, ahová negyedéves frissítésben kerülnek fel az új tananyagok.
„Mivel tisztában vagyunk azzal, hogy – bármennyire is igyekszünk anyagainkat színessé és érdekessé tenni - azok mégiscsak tananyagok, amelyek nem vehetik fel a versenyt a szabadidős médiahasználat tartalmaival, ezért alapvetően ezeknek a kurzusoknak a terjesztését is a tanárokon keresztül képzeljük el”
- emeli ki Marinov Iván. Ehhez útmutatókat is készítenek annak érdekében, hogy kurzusaikat kapcsolni tudják az iskolai oktatáshoz.
Hogyan zajlik egy ilyen óra?
A gyerekek rövid alapozás után - ami néha egy rövid képbehelyező videó, máskor egy tanár által felvezetett beszélgetés, vagy egy sorvezető a képzéshez készített munkafüzetből - csoportmunka keretében ismerkednek médiával kapcsolatos fogalmakkal.
A nyolc foglalkozásból álló órasorozat egyik óráján például a diákok híreket írnak egy forrásanyagcsomagból a minőségi újságírás egyszerűsített követelményeinek megfelelve. Egy másikon a közösségi oldalak hírválogató algoritmusának bőrébe bújva ajánlanak cikkeket különféle embertípusoknak. Egy harmadikon pedig egy kép valóságtartalmának járnak utána egy izgalmas nyomozás keretében.
Az alapítvány csapata is tisztában van azzal, mennyire túlhajszoltak a tanárok, de tapasztalatuk szerint, aki igazán érdeklődik a téma iránt, azt az egyébként időigényes képzés sem tántorítja el a részvételtől.
Országszerte már 160 iskola közel 300 tanára vett részt valamelyik képzésükön, a visszajelzések alapján pedig sokan használták az online programjaikat is.
Kik jelentkezhetnek a képzésekre?
A felsős tanítóknak szóló tanárképzésekre azok jelentkezhetnek, akik a 7-8. osztályban oktatnák az alapítvány tananyagát. A középiskolai tanárok számára induló képzésekre pedig azok, akik a 9-12. évfolyamosoknál próbálnák ki a programot.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy tantárgytól függetlenül jelentkezhetnek a képzésekre a tanárok, a beszámolók szerint ugyanis mindenki el tudta helyezni oktatási gyakorlatában az Idea óraterveit.
A tanárokat a magas társadalmi hasznú ismeretek és készségek elsajátításán kívül 50 ezer forintos ösztöndíjjal is motiválják. Mivel a képzést az Oktatási Hivatal akkreditálta, a tanárok a képzésünkön szerzett kreditpontokat a továbbképzési kötelezettségük igazolásához is felhasználhatják.
