Október 20-ig teszik közzé a középiskolák a tanulmányai területeiket és azt is, hogy a felvételi eljárás során kérik-e a legendásan nehéz központi írásbelit.
2025. január 18-án 10 órától írják a központi írásbeli vizsgát azok a diákok, akik a következő tanévet nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban, vagy kilencedik osztályban kezdenék, és olyan iskolába készülnek, ahol a felvételi tájékoztató szerint követelmény a vizsga megírása. Jó, ha tudjátok, hogy a legtöbb gimnázium, technikum él a lehetőséggel, és kéri a központi írásbelit.
A legendásan nehéz vizsgán évfolyamtól függetlenül magyarból és matekból is 10-10 feladatot kell megoldanotok 45-45 perc alatt. Többek között azért is annyira nehéz magas pontszámot elérni, mert magyar feladatlapnak mindig van fogalmazás és szövegértés, és ha nem figyeltek oda, könnyen előfordulhat, hogy nem jut időtök egy-egy feladatra.
A hatodikosok számára ezek voltak a mumusfeladatok magyarból, a negyedikeseknek pedig ezek okozták a legnagyobb fejtörést a tavalyi központi írásbelin. A lenti cikkből kiderül, hogy a nyolcadikosoknak magyarból melyik feladatok sikerültek a legrosszabbul.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
