Az iskolabusz biztosítása az önkormányzat feladata.
A Belügyminisztérium szerint a 2024. augusztus 31-ig működtetett délegyházi iskolabusz költségeinek 20%-át a tankerületi központ korábban az önkormányzat kérésére vállalta el – írja az MTI.
A Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola igazgatója augusztusban Facebookon osztotta meg a hírt, miszerint az intézmény fenntartója, a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ visszavonta az iskolabusz működtetésére szánt anyagi forrást.
Emiatt a diákok egy részének akár 40-50 percet is sétálva kell megtennie ahhoz, hogy a kertvárosból beérjenek az iskolába. Mindezt úgy, hogy a központon kívül nincs járda és a közvilágítás sincs megfelelően kiépítve.
A Facebook-posztban az is szerepel, hogy a helyi önkormányzat önerőből nem tudta üzemeltetni a buszjáratot, ezért azt 2024. augusztus 31-ével megszüntette.
A hírre szeptember 26-án reagált a Belügyminisztérium is, akik arról adtak ki tájékoztatást, hogy a „délegyházi iskolabusz szolgáltatás megszűnéséről nem a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ, hanem a település önkormányzata döntött.”
Majd a közlemény további részében ez olvasható:
„A helyi közlekedés szervezése - ide értve, hogy a tanulók eljuthassanak az iskolákba - önkormányzati feladat. Délegyháza esetében a tankerületi központ 2019 és 2024 között az önkormányzat kérésére ugyan átvállalta a szolgáltatás költségeinek 20%-át, azonban ennek további folyósításához a költségvetési felügyelő nem járult hozzá, mert a szolgáltatás biztosítása nem a tankerület, hanem az önkormányzat feladata.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
