Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év? - futott be a kérdés az Eduline postaládájába.
A válaszunk pedig az, hogy igen. Ilyenek például a nyelvi előkészítős évfolyamok.
A nyelvi előkészítő lényege az, hogy az általános középiskolai tanulmányok megkezdése előtt a diákok egy éven keresztül legalább heti 11 órában csak idegennyelveket tanulnak. Ennek ma már több opciója is lehet.
Az egyik például az, hogy a már meglévő nyelvtudásukat magasabb szintre juttatják el egy év alatt. A másik lehetőség pedig, hogy egy nyelvet teljesen a nulláról kezdenek el tanulni olyan intenzíven, hogy abból a lehető leghamarabb legalább középszintű nyelvvizsga legyen.
A kettőt egyébként sok esetben ötvözik. A gimnáziumokban - ahol kötelező két nyelvet tanulni - többnyire úgy működik a nyelvi előkészítő, hogy a már meglévő angol/német nyelvtudást heti 11+ nyelvórában fejlesztik, míg a második idegen nyelvet legalább heti 5-6 órában a nulláról kezdik el tanulni. De az is előfordulhat, hogy a nulladik év elvégzése utána a diákok két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat.
Ami mindegyikben közös, hogy a nyelvórák mellett a tanulók egyéb tantárgyakat - például testnevelés, informatika, matematika, magyar - ebben az évben csak nagyon alacsony óraszámban tanulnak. A "rendes" oktatás csak a nulladik év után kezdődik el, így a nyelvi előkészítős diákok összesen 5 évet (1+4) töltenek a középiskolában.
