Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év?

Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év? - futott be a kérdés az Eduline postaládájába.

A válaszunk pedig az, hogy igen. Ilyenek például a nyelvi előkészítős évfolyamok.

A nyelvi előkészítő lényege az, hogy az általános középiskolai tanulmányok megkezdése előtt a diákok egy éven keresztül legalább heti 11 órában csak idegennyelveket tanulnak. Ennek ma már több opciója is lehet.

Az egyik például az, hogy a már meglévő nyelvtudásukat magasabb szintre juttatják el egy év alatt. A másik lehetőség pedig, hogy egy nyelvet teljesen a nulláról kezdenek el tanulni olyan intenzíven, hogy abból a lehető leghamarabb legalább középszintű nyelvvizsga legyen.

A kettőt egyébként sok esetben ötvözik. A gimnáziumokban - ahol kötelező két nyelvet tanulni - többnyire úgy működik a nyelvi előkészítő, hogy a már meglévő angol/német nyelvtudást heti 11+ nyelvórában fejlesztik, míg a második idegen nyelvet legalább heti 5-6 órában a nulláról kezdik el tanulni. De az is előfordulhat, hogy a nulladik év elvégzése utána a diákok két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat.

Ami mindegyikben közös, hogy a nyelvórák mellett a tanulók egyéb tantárgyakat - például testnevelés, informatika, matematika, magyar - ebben az évben csak nagyon alacsony óraszámban tanulnak. A "rendes" oktatás csak a nulladik év után kezdődik el, így a nyelvi előkészítős diákok összesen 5 évet (1+4) töltenek a középiskolában.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.