Hiába jelentkezhetnek már a végzős diákok a KRÉTA-ban az ingyenes jogosítványra, de még mindig sok a kérdőjel

Szeptember 24-től a végzős tanulók jelentkezhetnek az ingyenes jogosítványszerzési csomagra, amelyben egy online KRESZ, valamint online elsősegélynyújtás tanfolyamot és vizsgalehetőséget biztosítanak. A legnagyobb anyagi tételt jelentő gyakorlati vezetést (a pilotprogramot leszámítva) viszont továbbra is az autósiskoláknál lehet majd elvégezni.

Maruzsa Zoltán jelentette be, hogy  kedden elindult a KRÉTA rendszerben a végzős tanulók számára az az ingyenesen hozzáférhető csomag, amelyben online KRESZ, valamint online elsősegélynyújtás tanfolyamot és vizsgalehetőséget biztosítanak - írja az MTI.

A csomag része még egy olyan elsősegély demonstrációs alkalom is, amelyet az Országos Mentőszolgálat tart majd az iskolákban. Viszont nem tartozik bele:

  • az egészségügyi alkalmassági vizsgálat
  • a gyakorlati vezetés

Ez utóbbit továbbra is piaci alapon az autósiskoláknál lehet majd megszerezni. ( A Honvédelmi Minisztérium gyakorlati vezetés ingyenes gyakorlati pilot programját Maruzsa tájékoztatása szerint későbbiekben ki fogják bővíteni.)

Hogyan jelentkezhetnek a középiskolások az ingyenes jogosítványra?

A tanfolyamok, a vizsgák, az eJogsi funkciók a KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér (DKT) moduljában érhetők el a végzősök számára, amit a KRÉTA adminisztrátorok állítanak be. Utána  tanulóknak a KRÉTA rendszerben ki kell tölteniük az elektronikus jelentkezési lapot, továbbá meg kell tenniük a szükséges nyilatkozatokat. A 18. életévét még be nem töltött tanuló esetében a szülő jóváhagyása szükséges a tanfolyam elindításához. A vizsgaidőpontokat szintén az adminisztrátorok állítják majd be a KRÉTA felületén. A vizsgákat iskolai keretek között lehet majd megszerezni, 3-3 vizsgaalkalom az ingyenes csomag része. A vizsgázni novembertől lehet.

Igazi bűvészmutatvány az iskolákban

Maruzsa kiemelte, hogy szerda délelőtt már száz felett volt azon középiskolások száma, akik bejelentkeztek a tanfolyamra. A Népszavának Pál Alexandra, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja viszont azt nyilatkozta, hogy egy iskolát leszámítva nagy a csend. Nyáron módosultak a köznevelési és a szakképzési jogszabályok, amelynek értelmében az iskoláknak a tanítási napon, délután kell olyan idősávot biztosítaniuk, „melynek ideje alatt tanórai vagy egyéb foglalkozás nem szervezhető a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak”.

Az intézmények nem tudják, miként hozzák létre a délutáni kötelező sávot az ingyenes jogosítványszerzésre jelentkezett tanulóknak. Pál hozzátette, ennek kialakítása igazi „bűvészmutatványnak”, mert már így is annyira terheltek az iskolák.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megerősítette a portálnak, hogy az iskolák ezzel kapcsolatban még nem kaptak tájékoztatást.

Az autósiskolák sem kaptak eddig semmilyen tájékoztatást, őket még az egyeztetésekbe sem vonták be. Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) alelnöke megjegyezte, az autósiskolák sem tudják, hogy például ezeket a tanúsítványokat ők miként fogadhatják el.

Külön pénzt kap erre a honvédség

Ahogyan arról már az Eduline is beszámolt, 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a kormány a B kategóriás jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak.

Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár jelentette be, hogy szeptembertől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam. A gyakorlati oktatás megszervezését pedig pilot jelleggel fogják elindítani. Mint később kiderült, az utóbbit a honvédség fogja megtartani a résztvevőknek.

A kormánynak ezért egyszeri jelleggel 526 759 445 forintot kell a képzéshez biztosítania a Magyar Honvédségnek a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzésének gyakorlati oktatásban történő részvételéhez. A jövő évi költségvetést pedig úgy kell megtervezniük, hogy a pilotprogramra 2025-ben 831 751 580 forintot szánnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.