A mulasztás egy speciális esete a késés. Mutatjuk, mit mond róla a jogszabály.
Tényleg rögzíteni kell 1-2 perces késést is a Krétában? - vettte fel egy általános iskolás gyereket nevelő szülő a Szülői Hang Facebook-csoportjában.
A felvetésre számos visszajelzés érkezett. Sokan sérelmezték, hogy a gyerekeiknek azért is beírtak a Krétába, mert hosszú volt a sor a mosdóban, ezért 1-2 percet késtek a tanóráról.
Hogy a nem jelentős idejű, néhány perces késéseket a pedagógusok rögzítik-e a rendszerben, az nagyban függ a tanár személyétől és szigorúságától. Az Oktatási Jogok Biztosának honlapján ugyanakor a késésekkel kapcsolatban az szerepel, hogy a késés a mulasztás egyik speciális esete.
Ezzel kapcsolatban az illetékes EMMI rendelet úgy rendelkezik, hogy;
ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben rendszeresek a rövidebb-hosszabb idejű késések, amelyek időtartama összeadva eléri a 45 percet bármikor a tanév során, jogosan ír be a pedagógus igazolatlan hiányzást. Egyszeri alkalommal egy 1-2 perces hiányzás azonban a Krétába való beíráson kívül semmilyen komoly következményt nem von maga után, ha nem válik rendszeressé.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
