Hány perc késés után jár igazolatlan hiányzás?

A mulasztás egy speciális esete a késés. Mutatjuk, mit mond róla a jogszabály.

  • Székács Linda

Tényleg rögzíteni kell 1-2 perces késést is a Krétában? - vettte fel egy általános iskolás gyereket nevelő szülő a Szülői Hang Facebook-csoportjában.

A felvetésre számos visszajelzés érkezett. Sokan sérelmezték, hogy a gyerekeiknek azért is beírtak a Krétába, mert hosszú volt a sor a mosdóban, ezért 1-2 percet késtek a tanóráról.

Hogy a nem jelentős idejű, néhány perces késéseket a pedagógusok rögzítik-e a rendszerben, az nagyban függ a tanár személyétől és szigorúságától. Az Oktatási Jogok Biztosának honlapján ugyanakor a késésekkel kapcsolatban az szerepel, hogy a késés a mulasztás egyik speciális esete.

Ezzel kapcsolatban az illetékes EMMI rendelet úgy rendelkezik, hogy;

ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben rendszeresek a rövidebb-hosszabb idejű késések, amelyek időtartama összeadva eléri a 45 percet bármikor a tanév során, jogosan ír be a pedagógus igazolatlan hiányzást. Egyszeri alkalommal egy 1-2 perces hiányzás azonban a Krétába való beíráson kívül semmilyen komoly következményt nem von maga után, ha nem válik rendszeressé.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.