A friss OECD-jelentés is megerősítette, hogy Magyarországon alsóban a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya.
Az OECD friss jelentésében azt is vizsgálta, hogyan alakul az évfolyamismétlők száma alsóban, felsőben és a középiskolában. Ebből kiderült, hogy Magyarországon az alsósok 2,1%-a, a felsősök 1,7%-a és a középiskolások ók 2,2%-a isméti az évfolyamot.
Ehhez képest az OECD-országokban átlagosan alsóban 1,5 %, felsőben 2,2 %, míg a középiskolában 3,2 %.azokban a diákoknak az aránya, akiknek évet kell ismételniük. Az adatokból látszik, hogy Magyarországon jóval magasabb alsóban az évfolyamismétlők aránya, amely később felsőben drasztikusan lecsökken, majd középiskolában megint egy kicsit nő.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is köztük a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog. Ezt a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése is megerősíti, ők is arról számoltak be, hogy a 2022/2023-as évben megnőtt az évismétlők aránya, különösen az első évfolyamosok körében.
A Hintalovon szerint a fent említett adatok összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy 2020-ban bevezetésre került a 6 éves gyerekek kötelező beiskolázása, aminek következtében sem a szülők, sem az óvodapedagógusok nem dönthetnek arról, hogy egy gyerek iskolaérett-e már. 2020 óta az Oktatási Hivatal (OH) kapta meg a döntés jogát. Továbbra is a szülőknek kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatos kérvényt, amelyben egy indoklást is kell írniuk, ez alapján hozza meg a döntést az OH.
Ez azt eredményezte, hogy rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett. Lényegesen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, míg a 2019-es tanévben a hatévesek 63,7 százaléka járt oviba, addig a 2021/2022-es tanévben már csak az 50,6 százalékuk. A Hivatal egyébként magas arányban fogadja el a kérvényeket, de a változtatás óta kevesebb szülő él a lehetőséggel, a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at engedélyezett az OH.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
