A friss OECD-jelentés is megerősítette, hogy Magyarországon alsóban a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya.
Az OECD friss jelentésében azt is vizsgálta, hogyan alakul az évfolyamismétlők száma alsóban, felsőben és a középiskolában. Ebből kiderült, hogy Magyarországon az alsósok 2,1%-a, a felsősök 1,7%-a és a középiskolások ók 2,2%-a isméti az évfolyamot.
Ehhez képest az OECD-országokban átlagosan alsóban 1,5 %, felsőben 2,2 %, míg a középiskolában 3,2 %.azokban a diákoknak az aránya, akiknek évet kell ismételniük. Az adatokból látszik, hogy Magyarországon jóval magasabb alsóban az évfolyamismétlők aránya, amely később felsőben drasztikusan lecsökken, majd középiskolában megint egy kicsit nő.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is köztük a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog. Ezt a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése is megerősíti, ők is arról számoltak be, hogy a 2022/2023-as évben megnőtt az évismétlők aránya, különösen az első évfolyamosok körében.
A Hintalovon szerint a fent említett adatok összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy 2020-ban bevezetésre került a 6 éves gyerekek kötelező beiskolázása, aminek következtében sem a szülők, sem az óvodapedagógusok nem dönthetnek arról, hogy egy gyerek iskolaérett-e már. 2020 óta az Oktatási Hivatal (OH) kapta meg a döntés jogát. Továbbra is a szülőknek kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatos kérvényt, amelyben egy indoklást is kell írniuk, ez alapján hozza meg a döntést az OH.
Ez azt eredményezte, hogy rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett. Lényegesen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, míg a 2019-es tanévben a hatévesek 63,7 százaléka járt oviba, addig a 2021/2022-es tanévben már csak az 50,6 százalékuk. A Hivatal egyébként magas arányban fogadja el a kérvényeket, de a változtatás óta kevesebb szülő él a lehetőséggel, a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at engedélyezett az OH.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
