Belenézhet az iskolaigazgató a tanárok telefonjába?

A szeptember 1-től hatályos, az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet nem csupán a diákokra, de a tanárokra is vonatkozik.

  • Székács Linda

„Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - ezzel fordult a PDSZ jogsegélyszolgálatához egy óvodapedagógus.

A szeptember 1-jén életbe lépett rendelet szerint a 2024/25-ös tanévtől kezdve használatukban korlátozott tárgynak minősülnek a köznevelési intézményekben a kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközök. Többek között a mobiltelefonok, okosórák, laptopok, tabletek.

Ezeket a diákoktól a tanítási nap elején beszedik és egy dobozban a tanáriban, igazgatói irodában vagy a könyvtárban tárolják. De a szabály vonatkozik a pedagógusokra is, akik a rendelet szerint csak oktatási célokra használhatják a mobiljaikat, vagy abban az esetben, ha

  • valamilyen intézményen kívüli programról van szó,
  • valamilyen a pedagógus saját, vagy más életét és testi épségét vagy vagyonát veszélyeztető, más módon el nem hárítható veszély áll fenn,
  • szabálysértés vagy bűncselekmény miatti segítségkérésre használnák, továbbá ha
  • a használata a pedagógus vagy a tanuló(k) egészségi állapota miatt szükséges.

A fentebb említett esettel kapcsolatban a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írja, semmilyen személyes adatba nem nézhet bele a munkáltató, csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokat ellenőrizheti.

Mindegy tehát, hogy saját, vagy az intézmény által biztosított eszközről van szó, tilos belenézni a híváslistába, sms-ekbe, mms-ekbe, a messenger-, whatsapp-, viber-stb. üzenetekbe, jegyzetekbe és fotókba.

Saját eszközt továbbá akkor ellenőrizhet a munkáltató, ha azon a megállapodás szerint a pedagógus jogviszonyt érintő adatokat is használ. Ilyen például a Kréta alkalmazás.

"Azt ellenőrizheti a munkáltató, hogy az érintett a munkahely által biztosított eszközt tényleg csak munkavégzéssel összefüggésben használja-e, ha nincs olyan megállapodás, hogy magáncélra is használhatja (lehet olyan megállapodás, hogy használhatja magáncélra is). Ebből az következik, hogy ha valaki használja a mobiltelefonját a munkavégzés alatt, akkor azt lehet megkérdezni tőle, hogy ezt milyen célból tette. És itt jön be az, hogy milyen célból lehet használni (lásd feljebb a felsorolást)" - írják.

Az esetleges ellenőrzést azonban írásban, előzetesen be kell jelenteni. Az nem fordulhat elő, hogy a munkáltató csak úgy elkéri az alkalmazott telefonját.

Az ellenőrzés csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra, ha felmerül a jogosulatlan használat, hogy a pedagógus milyen célból telefonált x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy a pedagógus erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról, de ő maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs

- teszik hozzá.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.