A szeptember 1-től hatályos, az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet nem csupán a diákokra, de a tanárokra is vonatkozik.
„Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - ezzel fordult a PDSZ jogsegélyszolgálatához egy óvodapedagógus.
A szeptember 1-jén életbe lépett rendelet szerint a 2024/25-ös tanévtől kezdve használatukban korlátozott tárgynak minősülnek a köznevelési intézményekben a kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközök. Többek között a mobiltelefonok, okosórák, laptopok, tabletek.
Ezeket a diákoktól a tanítási nap elején beszedik és egy dobozban a tanáriban, igazgatói irodában vagy a könyvtárban tárolják. De a szabály vonatkozik a pedagógusokra is, akik a rendelet szerint csak oktatási célokra használhatják a mobiljaikat, vagy abban az esetben, ha
A fentebb említett esettel kapcsolatban a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írja, semmilyen személyes adatba nem nézhet bele a munkáltató, csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokat ellenőrizheti.
Mindegy tehát, hogy saját, vagy az intézmény által biztosított eszközről van szó, tilos belenézni a híváslistába, sms-ekbe, mms-ekbe, a messenger-, whatsapp-, viber-stb. üzenetekbe, jegyzetekbe és fotókba.
Saját eszközt továbbá akkor ellenőrizhet a munkáltató, ha azon a megállapodás szerint a pedagógus jogviszonyt érintő adatokat is használ. Ilyen például a Kréta alkalmazás.
"Azt ellenőrizheti a munkáltató, hogy az érintett a munkahely által biztosított eszközt tényleg csak munkavégzéssel összefüggésben használja-e, ha nincs olyan megállapodás, hogy magáncélra is használhatja (lehet olyan megállapodás, hogy használhatja magáncélra is). Ebből az következik, hogy ha valaki használja a mobiltelefonját a munkavégzés alatt, akkor azt lehet megkérdezni tőle, hogy ezt milyen célból tette. És itt jön be az, hogy milyen célból lehet használni (lásd feljebb a felsorolást)" - írják.
Az esetleges ellenőrzést azonban írásban, előzetesen be kell jelenteni. Az nem fordulhat elő, hogy a munkáltató csak úgy elkéri az alkalmazott telefonját.
Az ellenőrzés csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra, ha felmerül a jogosulatlan használat, hogy a pedagógus milyen célból telefonált x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy a pedagógus erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról, de ő maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs
- teszik hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
