Autista diákok fogadására alkalmatlan iskolákban helyezték el a korábbi wesley-s gyerekeket

Nem vehettek részt az év eleji osztálykiránduláson, más a csengetési rendjük, hogy ne találkozzanak a többi diákkal. Méltatlan helyzetbe kerültek annak a két budapesti és egy szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumnak a diákjai, akik az intézmények megszűnése miatt a tanévkezdés előtt néhány nappal iskola nélkül maradtak.

  • Székács Linda

Nem rendelkeznek szükséges szaktudással és gyógypedagógusaik sincsenek, mégis át kell venniük azokat a gyerekeket, akik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség által működtett, néhány nappal a tanévkezdés előtt bezárt speciális iskolákba jártak - írja a Népszava az egyik iskola tanárának levelére hivatkozva.

"Ez így se nekünk, se a diákjainknak, se szegény autista gyerekeknek nem lesz jó. Végtelenül szomorú és undorító, hogy az állam elengedte őket, és nem tud nekik való iskolát biztosítani, miután néhány nappal a tanévkezdés előtt bezáratta az intézményüket" - áll a pedagógus levelében.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, tartozásokra hivatkozva a tanévkezdés előtt néhány nappal két budapesti és egy szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működési engedélyét vonták vissza a kormányhivatalok. Az iskolákban főként hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű, többek között autista gyerekek jártak, elhelyezésüket napokkal a tanévkezdés előtt kellett megoldani, többek helyzete még most sincs megoldva.

Figyelmen kívül hagyták az alapító okiratot

Bár az egyik szegedi középiskola alapító okiratában szerepel, hogy nem tudnak autista diákot fogadni, a Népszava szerint az illetékes tankerület mégis kötelezte az intézményt a wesley-s gyerekek átvételére. Őket jelenleg egy kis teremben elkülönítve helyezték el és más a csengetési rendjük, hogy ne találkozzanak a többi diákkal.

Nekem is elmondta egy szülő, hogy a gimnazista fiát több másik wesley-s diákkal egy kis szobában zárták össze. Órarendjük nincs, csak megőrzés van

- nyilatkozta Novákné Finta Csilla, a szegedi Wesley-iskola szülői munkaközösségének vezetője.

A szülő szerint nem minden diákot sikerült Szegeden elhelyezni. Vannak, akiknek Bordányba, Deszkre vagy Ásotthalomra kell járniuk. Az utóbbi esetében a diákok egy erdészeti szakközépiskolában kaptak helyet, és elölről kell kezdeniük a tanulmányaikat, holott sokan nem is akarnak erdészettel foglalkozni.

Van olyan család, ahol éppen emiatt a 16. életévét már betöltött, korábban minden iskolából kiközösített gyerek most valószínűleg érettség nélkül fog kikerülni az oktatási rendszerből, mert mivel már nem tanköteles, nem folytatja a tanulmányait.

Nem megoldott a taníttatásuk

Nem csupán a szegedi, de a budapesti Wesley-iskolák tanulói is nehéz helyzetbe kerültek. Iványi Júlia, a MÁV-telepi Wesley-iskola korábbi igazgatója szerint szeptember 9-én hétfőn még 76 tanulónak nem volt helye, és a jogviszony megszűnése miatt már a köznevelési információs rendszerben sem tudják nyomon követni, hogy kit hova vesznek fel.

De azokat a gyerekeket is rossz tapasztalatok érték, akiknek találtak helyet. Van olyan korábbi wesley-s diák, aki egyedüliként került be egy fővárosi intézménybe, ahol osztálykirándulással indult a tanév és tőle azt kérték, hogy ne vegyen részt rajta. Egy másik diák korábbi érdemjegyeiről azt mondták, hogy valószínűleg nem fedik a valóságot, és van olyan diák is, akit egy Budapesten kívüli iskolába vettek fel és emiatt kénytelen az édesanyjával napi 2 órát tömegközlekedni.

A megszüntetett iskolák fenntartója, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség a szegedi és a budapesti iskoláik esetében is azonnali jogvédelmi kérelmet adott be az illetékes bíróságoknak. Hogy befogadták-e ezeket, az feltehetően még szeptemberben kiderül, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az oktatás azonnal újraindulhat az intézményekben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.