Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A közoktatásban töltött éveik alatt a diákoknak számos kötelező olvasmányon kell átrágni magukat és valamilyen módon, például olvasónapló vagy dolgozat formájában számot adniuk a megszerzett információkról. Mutatjuk, hogy a 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint milyen kötelező olvasmányokat kérnek általános iskolában.
Az 1-4. osztályos diákok számára a 2020-as Nemzeti alaptantervben nem szerepelnek kötelezően előírt olvasmányok, helyette - fiatal korukból adódóan - közös olvasmányként írják elő a 3-4. évfolyamon tanulók számára az alábbi műveket:
Továbbá a törzsanyaghoz kapcsolódó, kiegészítő tartalomként szerepel az alaptantervben az alábbi három kötet:
5. osztálytól kezdve azonban a közös olvasmányokat felváltják a kötelezők, amikkel már egyedül kell megbirkózniuk a diákoknak. A 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint az 5-6. osztályosoknak ezeket kell elolvasni:
A 7-8. osztályosokra pedig már hosszabb lista vár, viszont több esetben is dönthetnek arról, hogy egy adott szerző több felsorolt műve közül melyiket olvasnák el inkább.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.