Eduline-felmérés: havonta mennyi osztálypénzt kell fizetni?

Kirándulásra, teremdíszítésre, papírzsepire vagy éppenséggel színházbérletre? Mutatjuk, hogy az Eduline nem reprezentatív felmérése szerint, mennyit osztálypénzt kell fizetni a 2024/2025-ös tanévben.

A tanév második-harmadik hetében általában a legtöbb általános-és középiskolákban megszervezik a szülői értekezleteket, ahol felmerülhet az osztálypénz kérdése. A szülők ilyenkor általában közösen szavazzák meg, hogy szükség van-e osztálypénzre, és ha igen, akkor mennyire.

Ennek apropóján készítettünk egy szavazást a közösségi oldalunkon, amelyre cikkünk írásáig mintegy 140-en reagáltak. Ebben arra kíváncsiak, hogy havonta mennyi osztálypénzt szednek az iskolákban. A válaszadók 35 százaléka az 1001-2000 forint közötti összeget fizet. Ugyanennyien jelölték be azt is, hogy náluk az osztálypénz nulla és 1000 forint közötti tartományba esik.

 

A felmérésben résztvevők mintegy 30 százalékának azonban mélyen bele kell nyúlnia a zsebébe, a válaszadók

  • 13 százaléka 2001-3000 forintot,
  • 6 százaléka 3001-4000 forintot
  • 11 százaléka pedig 4001 forintnál is több osztálypénzt fizet havonta.

A szavazás alatt többen kifejtették, hogyaz az osztálypénz nagysága sok mindentől függ például az osztály szeretne-e több napos osztálykirándulásra menni, vagy ebből finanszírozzák a terem díszítését vagy éppenséggel az osztályban kitett papírzsepit.

Néhányan megjegyezték azt is, hogy az osztálypénzt általában egy félévre vagy egy teljes tanévre előre szokták rendezni. Van olyan iskola, ahol osztályszámlára utalják, de olyan is, ahol az osztálypénzt gyűjtő szülő borítékban és készpénzben kéri az összeget.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.