Eduline-felmérés: havonta mennyi osztálypénzt kell fizetni?

Kirándulásra, teremdíszítésre, papírzsepire vagy éppenséggel színházbérletre? Mutatjuk, hogy az Eduline nem reprezentatív felmérése szerint, mennyit osztálypénzt kell fizetni a 2024/2025-ös tanévben.

A tanév második-harmadik hetében általában a legtöbb általános-és középiskolákban megszervezik a szülői értekezleteket, ahol felmerülhet az osztálypénz kérdése. A szülők ilyenkor általában közösen szavazzák meg, hogy szükség van-e osztálypénzre, és ha igen, akkor mennyire.

Ennek apropóján készítettünk egy szavazást a közösségi oldalunkon, amelyre cikkünk írásáig mintegy 140-en reagáltak. Ebben arra kíváncsiak, hogy havonta mennyi osztálypénzt szednek az iskolákban. A válaszadók 35 százaléka az 1001-2000 forint közötti összeget fizet. Ugyanennyien jelölték be azt is, hogy náluk az osztálypénz nulla és 1000 forint közötti tartományba esik.

 

A felmérésben résztvevők mintegy 30 százalékának azonban mélyen bele kell nyúlnia a zsebébe, a válaszadók

  • 13 százaléka 2001-3000 forintot,
  • 6 százaléka 3001-4000 forintot
  • 11 százaléka pedig 4001 forintnál is több osztálypénzt fizet havonta.

A szavazás alatt többen kifejtették, hogyaz az osztálypénz nagysága sok mindentől függ például az osztály szeretne-e több napos osztálykirándulásra menni, vagy ebből finanszírozzák a terem díszítését vagy éppenséggel az osztályban kitett papírzsepit.

Néhányan megjegyezték azt is, hogy az osztálypénzt általában egy félévre vagy egy teljes tanévre előre szokták rendezni. Van olyan iskola, ahol osztályszámlára utalják, de olyan is, ahol az osztálypénzt gyűjtő szülő borítékban és készpénzben kéri az összeget.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.