Ezeket a kötelező olvasmányokat kell elolvasni általános iskolában

A közoktatásban töltött éveik alatt a diákoknak számos kötelező olvasmányon kell átrágni magukat és valamilyen módon, például olvasónapló vagy dolgozat formájában számot adniuk a megszerzett információkról. Mutatjuk, hogy a 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint milyen kötelező olvasmányokat kérnek általános iskolában.

  • Székács Linda

Az 1-4. osztályos diákok számára a 2020-as Nemzeti alaptantervben nem szerepelnek kötelezően előírt olvasmányok, helyette - fiatal korukból adódóan - közös olvasmányként írják elő a 3-4. évfolyamon tanulók számára az alábbi műveket:

  • Lázár Ervin: Bab Berci
  • Tatay Sándor: Kinizsi Pál
  • Fekete István: Vuk

Továbbá a törzsanyaghoz kapcsolódó, kiegészítő tartalomként szerepel az alaptantervben az alábbi három kötet:

  • Berg Judit: Rumini
  • Janikovszky Éva: A nagy zuhé
  • Csukás István: Pom-pom meséi

5. osztálytól kezdve azonban a közös olvasmányokat felváltják a kötelezők, amikkel már egyedül kell megbirkózniuk a diákoknak. A 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint az 5-6. osztályosoknak ezeket kell elolvasni:

  • Petőfi Sándor - János vitéz
  • Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk
  • Arany János - Toldi
  • Gárdonyi Géza: Egri csillagok

A 7-8. osztályosokra pedig már hosszabb lista vár, viszont több esetben is dönthetnek arról, hogy egy adott szerző több felsorolt műve közül melyiket olvasnák el inkább.

  • Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
  • Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A két koldusdiák
  • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
  • Móricz Zsigmond: Pillangó vagy a Légy jó mindhalálig
  • William Shakespeare: Szentivánéji álom vagy Romeo és Júlia vagy Molière: A képzelt beteg
  • Szabó Magda: Abigél

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.