Sok tanulónak indult új intézményben a tanév, ami új diákigazolvány igényléssel is jár. Mutatjuk, miket érdemes tudnotok, ha diákként rendszeresen használjátok a tömegközlekedést.
Amennyiben valaki általános iskola után középiskolában kezdte meg a tanulmányait, vagy középiskolából egyetemre váltott, új diákigazolványt kap - tájékoztat közleményében a BKK. A dokumentumot az adott intézmény egyéni hatáskörben juttatja el a tanulóknak. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az új igazolvány kiállításáig ne élhetnétek a kedvezményekkel.
A korábbi iskolátokban kiállított diákigazolvány október 31-ig érvényes, ezért érdemes minél hamarabb megigényelneket az újat. Ennek folyamatáról ebben a cikkünkben írtunk.
Mennyibe kerülnek a bérletek?
A tavasszal életbe lépett bérletmegállapodásnak köszönhetően a 14 éven aluliak az egész országban ingyen utazhatnak, a náluk idősebbek pedig havi 945 forintért vehetik igénybe az agglomerációs és a budapesti, 1890 forintért pedig az ország területén a közösségi közlekedést.
A diákigazolvány igényléséhez szükségetek lesz a NEK-azonosítóra is, aminek kikérési folyamatáról itt tudtok tájékozódni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
