Négy érmet hoztak haza a magyar diákok a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról

Az öt versenyzőből négyen is érmet szereztek a diákolimpián.

Két bronz-, egy ezüst-, és egy aranyéremmel zárult a magyar csapat számára a 17. alkalommal megrendezett Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia – olvasható az Athletica Galactica Facebook-oldalán.

Az öt fős csapat augusztus 14-én indul Brazíliába a versenyre, amelyet a márciusi Athletica Galactica Kárpát-medencei Csillagászati és Asztrofizikai verseny előzött meg.

A verseny döntőjén akkor 11 diák került be a diákolimpiai keretbe. Majd a felkészítésük során 10 héten keresztül feladatsorokat kaptak, emellett pedig Budapesten a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben, a Piszkéstetői és a Bajai Obszervatóriumban töltöttek el egy-egy hétvégét. Ezt követően a jászberényi csillagászati és asztrofizikai táborban folytatódott a felkészülés, ennek végén választották ki azt az öt diákot, aki Magyarországot képviselheti a nemzetközi megmérettetésen.

A diákolimpián végül Vári Gergely Péter aranyérmet, Elekes Dorottya ezüstérmet, Milbik Csongor László és Dobák Bálint pedig bronzérmet szerzett. Továbbá a csapat ötödik tagja, Horváth Zsóka is kimagasló teljesítményt nyújtott.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.