Négy érmet hoztak haza a magyar diákok a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról

Az öt versenyzőből négyen is érmet szereztek a diákolimpián.

Két bronz-, egy ezüst-, és egy aranyéremmel zárult a magyar csapat számára a 17. alkalommal megrendezett Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia – olvasható az Athletica Galactica Facebook-oldalán.

Az öt fős csapat augusztus 14-én indul Brazíliába a versenyre, amelyet a márciusi Athletica Galactica Kárpát-medencei Csillagászati és Asztrofizikai verseny előzött meg.

A verseny döntőjén akkor 11 diák került be a diákolimpiai keretbe. Majd a felkészítésük során 10 héten keresztül feladatsorokat kaptak, emellett pedig Budapesten a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben, a Piszkéstetői és a Bajai Obszervatóriumban töltöttek el egy-egy hétvégét. Ezt követően a jászberényi csillagászati és asztrofizikai táborban folytatódott a felkészülés, ennek végén választották ki azt az öt diákot, aki Magyarországot képviselheti a nemzetközi megmérettetésen.

A diákolimpián végül Vári Gergely Péter aranyérmet, Elekes Dorottya ezüstérmet, Milbik Csongor László és Dobák Bálint pedig bronzérmet szerzett. Továbbá a csapat ötödik tagja, Horváth Zsóka is kimagasló teljesítményt nyújtott.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.