Már nem csak a tanárokat, hanem az iskolaigazgatókat is helyettesíteni kell szeptembertől

47 iskola esetében lesz szükség új igazgatói pályázat kiírására.

Iskolák maradnak kinevezett intézményvezető nélkül a tanévkezdéskor, miután a Belügyminisztérium több igazgató pályázatát is visszautasította a nyári szünet elején – írja a Népszava.

Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy a tankerület és a Belügyminisztérium annak ellenére utasította el indoklás nélkül több igazgató újbóli pályázatát, hogy nem volt másik pályázó, és a vezető a tantestület és a szülők bizalmát is megkapta.

Másik jelentkező hiányában pedig most ezek az iskolák vezető nélkül kezdik meg a szeptembert, mivel intézményvezetői pályázatot csak tavasszal és ősszel lehet benyújtani.

A Belügyminisztérium a Népszavával korábban már közölte:

"a mostani tavaszi eljárás során 384 helyre érkezett iskolaigazgatói pályázat, ebből 337 esetben döntöttek a pályázatok elfogadásáról, így 47 esetben új pályázat kiírására lesz szükség."

A visszautasított pályázatok kapcsán a lap megkeresett több érintett iskolát is fenntartó tankerületi központot, hogy megérdeklődje, a tanévkezdés közeledtével sikerült-e új igazgatókat találni.

A Belső-Pesti Tankerültei Központ tájékoztatása szerint a Kölcsey Gimnázium esetében új pályázat kiírása még nem történt meg, az igazgatói feladatokat a következő pályázat kiírásáig átmenetileg az iskola egyik igazgatóhelyettese fogja ellátni.

Hasonló a helyzet a Károlyi Gimnáziumnál és a Kontyfa Utcai Általános Iskolánál is, ahol ugyancsak a helyettest nevezték ki ideiglenes vezetőnek.

A Csokonai Általános iskola is ebben a felállásban fogja megnyitni a tanévet, aminek fenntartója, a Székesfehérvári Tankerületi Központ úgy nyilatkozott: “az intézmény vezetésének minden segítséget megad, hogy az oktató-nevelő munka zavartalanul induljon el szeptemberben”.

A tankerületi rendszer 2013-as indulása óta jelentősen csökkent az iskolaigazgatók jogköre, azonban az intézmény közösségének éltében továbbra is jelentős szerepük van. Fontosságukat Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője is kiemelte, aki a lapnak úgy nyilatkozott:

az igazgató a “közvetítő” a tankerület és a tantestület között, ezért sem mindegy, hogy az “állam meghosszabbított kezeként” működik vagy csakis az iskolai közösség érdekeit nézi és védi.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.