Az UNESCO szerint az egyre növekvő lemorzsolódásnak komoly következményei lesznek.
Az ENSZ szerint folyamatosan csökken az iskolába járó afgán gyerekek száma. Jelenleg az iskoláskorú lányok 80 százaléka nem kap oktatást – tette közzé az MTI.
Az UNESCO adatai pedig azt mutatják, hogy az alapoktatásban résztvevők száma is csökken. A tálibok hatalomátvétele óta1,1 millióval kevesebb gyerek jár iskolába, amellyel szerintük „egy egész generáció jövője került veszélybe.”
"Ha hozzáadjuk ehhez a számhoz azokat, akik már a tilalmak bevezetése előtt sem jártak iskolába, akkor az országban jelenleg élők közül csaknem 2,5 millió lányt fosztottak meg a tanuláshoz való joguktól, ami az afgán iskoláskorú lányok 80 százalékát jelenti"
- nyilatkozta ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Afganisztán az egyetlen olyan ország a világon, ahol tiltják a nők közép- és felsőfokú oktatását, ugyanis a vezetők szerint az nem felel meg az iszlám törvényeknek.
Míg 2019-ben 6,8 millió fiú és lány diák járt iskolába az országban, addig 2022-re 5,7 millióra csökkent a számuk. Ennek hátterében a szervezet szerint két tényező állhat:
Az egyre csökkenő iskolázottság azért is aggasztó, ugyanis az UNESCO szerint a lemorzsolódás következményeként megnőhet a gyerekmunka és a korai házasságok száma is.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
