Az UNESCO szerint az egyre növekvő lemorzsolódásnak komoly következményei lesznek.
Az ENSZ szerint folyamatosan csökken az iskolába járó afgán gyerekek száma. Jelenleg az iskoláskorú lányok 80 százaléka nem kap oktatást – tette közzé az MTI.
Az UNESCO adatai pedig azt mutatják, hogy az alapoktatásban résztvevők száma is csökken. A tálibok hatalomátvétele óta1,1 millióval kevesebb gyerek jár iskolába, amellyel szerintük „egy egész generáció jövője került veszélybe.”
"Ha hozzáadjuk ehhez a számhoz azokat, akik már a tilalmak bevezetése előtt sem jártak iskolába, akkor az országban jelenleg élők közül csaknem 2,5 millió lányt fosztottak meg a tanuláshoz való joguktól, ami az afgán iskoláskorú lányok 80 százalékát jelenti"
- nyilatkozta ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Afganisztán az egyetlen olyan ország a világon, ahol tiltják a nők közép- és felsőfokú oktatását, ugyanis a vezetők szerint az nem felel meg az iszlám törvényeknek.
Míg 2019-ben 6,8 millió fiú és lány diák járt iskolába az országban, addig 2022-re 5,7 millióra csökkent a számuk. Ennek hátterében a szervezet szerint két tényező állhat:
Az egyre csökkenő iskolázottság azért is aggasztó, ugyanis az UNESCO szerint a lemorzsolódás következményeként megnőhet a gyerekmunka és a korai házasságok száma is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
