Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. De több vidéki és fővárosi önkormányzat küzd az egyházak fenntartóváltása ellen, és van, ahol még mindig nem született döntés.
Tavaly óta folyamatosan olvasni híreket arról, hogy különböző egyházak jelentkeznek be, hogy átvegyék az iskolák és gimnáziumok fenntartását. Egy Semjén Zsolt kormányfőhelyettes által jegyzett jogszabály pedig lehetővé tette, hogy a felekezetek olyan iskolákat is – ellenérték megfizetése nélkül – „visszakérjenek”, amelyeknek soha nem voltak a tulajdonosai – írt erről a hvg360.
Ez a folyamat indult meg például Békésszentandráson, ahol a Szeged-Csanádi Egyházmegye több önkormányzati ingatlan ingyenes átvételére nyújtott be igényt. Többek között a helyi iskola, illetve óvoda épületét és az ahhoz tartozó 40 ezer négyzetméteres komplexumot szemelték ki maguknak. Itt végül jogi úton oldották meg a helyzetet, egy telekmegosztási eljárás keretében kiemelték az iskolaépületet az azt körülvevő területből, így már csak arra tarthatott volna igényt az egyházmegye. Jelenleg az önkormányzat a saját pénzén újítja fel az iskola épületét, ahol az egyház által szervezett oktatás zavartalanul indul el majd az ősszel.
Budapesten is volt olyan önkormányzat, ahol ellenállásba ütköztek az egyházak. Újbudán például négy egyházi fenntartású, de önkormányzati ingatlanban működő oktatási intézmény tulajdonjogára jelentkeztek be a katolikusok, illetve a reformátusok. Február végéig lehetett benyújtani az igényt a fenntartóválltásra, a kerület vezetése is már ezelőtt jelezte, hogy nem kívánja átadni az épületeket. Az önkormányzat becslése szerint az ingatlanok összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot.
„Az igénylések jogi hátterét megvizsgálva kiderült, hogy két ingatlanra nem vonatkozott az egyházakat érintő jogszabály-módosítás, ezért ezek átvétele nem valósulhatott meg. A Szent II. János Pál Iskolaközpont és a Fehér Kavics Református Óvoda fenntartói jogát nem az önkormányzat adta át, így az intézményekre beadott egyházi tulajdoni igény nem érvényesíthető” – írta a lapnak az újbudai önkormányzat.
Semjén Zsolti is elismerte, hogy az önkormányzatnak van igaza. A másik két ingatlan – a Weiner Leó Zeneiskola és a Grosics Gyula Katolikus Sport Általános Iskola – esetében viszont a képviselő-testület tartotta magát ahhoz a döntéséhez, hogy nem adja át az épület tulajdonjogát, az erre felszólító jogszabály ugyanis az önkormányzat jogértelmezése szerint sérti az alaptörvényt. Ugyanakkor Újbuda képviselő-testülete arról is döntött, hogy határozatlan idejű használati jogot biztosít az egyházi iskoláknak.
Hódmezővásárhelyen is nagy a küzdelem, ott a Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközséggel pereskedésig fajult az ügy, amely ma is tart. A város nem adná át az iskolákat, úgy látják, a vonatkozó jogszabály az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Az egyházközség ezért bírósághoz fordult a két érintett iskola ügyében. Az önkormányzat ezután zárat cserélt az egyik érintett, Petőfi utca 6. szám alatti épület négy helyiségébe.
Márki-Zay Péter polgármester a HVG-nek elmondta, az önkormányzat tartja magát a közgyűlés döntéséhez: azaz nem adják át az ingatlanokat. A reformátusokon kívül még két másik egyházi fenntartó is bejelentkezett az általa használt épületekért, de ők tudomásul vették a városvezetés döntését, és elálltak az igényüktől.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
