Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. De több vidéki és fővárosi önkormányzat küzd az egyházak fenntartóváltása ellen, és van, ahol még mindig nem született döntés.
Tavaly óta folyamatosan olvasni híreket arról, hogy különböző egyházak jelentkeznek be, hogy átvegyék az iskolák és gimnáziumok fenntartását. Egy Semjén Zsolt kormányfőhelyettes által jegyzett jogszabály pedig lehetővé tette, hogy a felekezetek olyan iskolákat is – ellenérték megfizetése nélkül – „visszakérjenek”, amelyeknek soha nem voltak a tulajdonosai – írt erről a hvg360.
Ez a folyamat indult meg például Békésszentandráson, ahol a Szeged-Csanádi Egyházmegye több önkormányzati ingatlan ingyenes átvételére nyújtott be igényt. Többek között a helyi iskola, illetve óvoda épületét és az ahhoz tartozó 40 ezer négyzetméteres komplexumot szemelték ki maguknak. Itt végül jogi úton oldották meg a helyzetet, egy telekmegosztási eljárás keretében kiemelték az iskolaépületet az azt körülvevő területből, így már csak arra tarthatott volna igényt az egyházmegye. Jelenleg az önkormányzat a saját pénzén újítja fel az iskola épületét, ahol az egyház által szervezett oktatás zavartalanul indul el majd az ősszel.
Budapesten is volt olyan önkormányzat, ahol ellenállásba ütköztek az egyházak. Újbudán például négy egyházi fenntartású, de önkormányzati ingatlanban működő oktatási intézmény tulajdonjogára jelentkeztek be a katolikusok, illetve a reformátusok. Február végéig lehetett benyújtani az igényt a fenntartóválltásra, a kerület vezetése is már ezelőtt jelezte, hogy nem kívánja átadni az épületeket. Az önkormányzat becslése szerint az ingatlanok összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot.
„Az igénylések jogi hátterét megvizsgálva kiderült, hogy két ingatlanra nem vonatkozott az egyházakat érintő jogszabály-módosítás, ezért ezek átvétele nem valósulhatott meg. A Szent II. János Pál Iskolaközpont és a Fehér Kavics Református Óvoda fenntartói jogát nem az önkormányzat adta át, így az intézményekre beadott egyházi tulajdoni igény nem érvényesíthető” – írta a lapnak az újbudai önkormányzat.
Semjén Zsolti is elismerte, hogy az önkormányzatnak van igaza. A másik két ingatlan – a Weiner Leó Zeneiskola és a Grosics Gyula Katolikus Sport Általános Iskola – esetében viszont a képviselő-testület tartotta magát ahhoz a döntéséhez, hogy nem adja át az épület tulajdonjogát, az erre felszólító jogszabály ugyanis az önkormányzat jogértelmezése szerint sérti az alaptörvényt. Ugyanakkor Újbuda képviselő-testülete arról is döntött, hogy határozatlan idejű használati jogot biztosít az egyházi iskoláknak.
Hódmezővásárhelyen is nagy a küzdelem, ott a Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközséggel pereskedésig fajult az ügy, amely ma is tart. A város nem adná át az iskolákat, úgy látják, a vonatkozó jogszabály az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Az egyházközség ezért bírósághoz fordult a két érintett iskola ügyében. Az önkormányzat ezután zárat cserélt az egyik érintett, Petőfi utca 6. szám alatti épület négy helyiségébe.
Márki-Zay Péter polgármester a HVG-nek elmondta, az önkormányzat tartja magát a közgyűlés döntéséhez: azaz nem adják át az ingatlanokat. A reformátusokon kívül még két másik egyházi fenntartó is bejelentkezett az általa használt épületekért, de ők tudomásul vették a városvezetés döntését, és elálltak az igényüktől.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
