Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az új rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Egy társadalmi egyeztetésre adott tervezet több fontos elemet is tisztáz a középiskolások jogosítványszerzésével kapcsolatban – írta meg a Portfolio.
Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár arról számolt be, hogy 2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, és a szükséges elméleti és gyakorlati órák, valamint a vizsgák is mind ingyenesek lesznek az érintett diákok számára. Néhány órával később pontosított, és egy újabb bejegyzésben kiemelte, hogy a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam, viszont a gyakorlati oktatás megszervezését idén csak pilot jelleggel indítja el az állam, így azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól válik teljesen ingyenessé. Innen elolvashatjátok, hogy hány éves kortól szerezhettek jogosítványt.
Május közepén aztán megjelent a jogosítványszerzésről szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Ebből többek között kiderütl, hogy már a középiskolákban és a szakképző intézményekben is elvégezhetik a KRESZ tanfolyamot a diákok a közlekedési hatóság engedélye nélkül is. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a közlekedési alapismereteket és az elsősegélynyújtásra vonatkozó vizsgákat a középiskolákban is lebonyolíthatják, majd az iskola ad egy tanúsítványt a sikeres vizsgáról és elküldik a diákok adatait a vizsgaközpontba, hogy folytathassák a képzést a gyakorlati órákkal.
A Portfolio cikkéből kiderül, hogy az új szabályozás értelmében a középiskolás tanfolyamok elméleti vizsgáin nincs lehetőség szóbeli vizsgára. A gimnáziumok a tanulmányi rendszeren keresztül szervezik meg az online vizsgákat, és biztosítják a szükséges technikai feltételeket. A vizsgák időpontját és helyszínét az iskola határozza meg, és a vizsgafelügyeletet is az intézmény biztosítja.
Az új szabályok szerint támogatást vehetnek igénybe azok a középiskolás járművezetők, akik egészségi állapotuk, nemzetiségi nyelvi igényeik vagy hallássérülésük miatt nem tudnak részt venni az online képzéseken és vizsgákon. A támogatás mértéke legfeljebb 50 000 forint lehet, amely magában foglalja a tanfolyam és a vizsgák díját is.
A rendszer biztosítja a tanulók orvosi alkalmassági adatainak nyilvántartását, valamint az elsősegélynyújtási ismeretek demonstrációs alkalmain való részvétel nyomon követését is. A tanfolyamok és vizsgák során az iskola fenntartója ellenőrizheti a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek és előírások betartását. Az ellenőrzés akadályozása tilos, és az előírások megszegése esetén az iskola igazgatója jogosult a szükséges intézkedések megtételére.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).