Bár az országhatáron belül is egyre nő a segítséget kérő családok száma, miközben a határon túli gyerekek támogatását a kormán a négyszeresére emelte, itthon még mindig csak a néhány ezer forintos iskolakezdési támogatásra számíthatnak.
A kormány tavalyi döntése alapján a korábbi összeg négyszeresét, gyerekenként százezer forintot kapnak azok a határon túl élő családok, akik magyar iskolába íratják a gyerekeiket. Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint a támogatás az óvodától a diplomaszerzésig jár a határon túli gyerekeknek.
Az RTL Híradónak nyilatkozó L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója szerint ugyanakkor a Magyarországon élő családok már június végén elkezdenek azon aggódni, hogy hogyan fogják beiskolázni a gyerekeiket, ami fejenként akár 25-30 ezer forint, elsős gyerek esetén annál jóval több is lehet.
Már június végétől elindulnak a kérések, naponta csöng a telefon, hogy segítséget kérnek, mert nagy teher a szülőknek. Ez látszik abból, hogy évről évre növekszik azoknak a száma, akik hozzánk fordulnak
- nyilatkozta a gyerekszegénység ellen küzdő alapítvány alapítója.
L. Ritók szerint az alapítvány körülbelül 20 éve oszt tanszercsomagokat a magyar gyerekeknek, jellemzően cégek és magánemberek felajánlásaiból. Eközben a magyar kormány az eddigi kérelmek szerint körülbelül 23,7 milliárd forintot fizet majd ki a magyar költségvetésből a határon túl élő gyerekek tanévkezdési támogatására.
A híradó kérdésére küldött válaszukban azt írták; a Magyarországon élő családok is számos támogatást kapnak a kormánytól, és a munkáltatók, valamint az önkormányzatok is nyújtanak beiskolázási támogatásokat.
Az utóbbiak összege egyébként gyerekenként jellemzően mindössze 5-10 ezer forint.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
