Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ha nem is túl sok, de a hónap végén jól tud jönni a családi pótlék. Mutatjuk az utalási dátumokat!
Mivel vészesen közeledik a szeptember és az iskolakezdés ezért az államkincstár augusztusban kétszer is folyósítja a családtámogatást. Egyszer hónap elején augusztus 2-án (pénteken), másodjára pedig a hónap végén augusztus 23-án (pénteken) utalják az összeget.
Ha nem számlára kértétek, akkor postai úton 2-4 nappal később fogjátok megkapni, de még így is bőven lesz idő beszerezni az iskolakezdéshez a szükséges tanszereket.
Miből tevődik össze a családi pótlék?
Családi pótlék két dologból tevődik össze, a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból. A nevelési ellátásért a gyermek születésétől kezdve a tankötelezetté válás évének október 31-ig jár a pénzügyi segítség. A tanulmányok megkezdésével pedig már az iskoláztatási támogatás van érvényben. Ezt a tankötelessé válás évének november 1-jétől egészen annak a tanévnek az utolsó napjáig, ahol a gyermek betöltötte a 20. életévét, lehet kézhez kapni. Ez a sajátos nevelési igényű gyermekeknél kitolódik a 23. életévig.
Kik kaphatnak magasabb családi pótlékot?
A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. Az ilyen gyermekek számára a családi pótlék összege 20 300 Ft és 25 900 Ft között mozog.
Emellett többek között azok is magasabb családi pótlékban részesülhetnek, akik egyedülálló szülőként nevelik a gyermeküket, gyermekeiket. Az összeg nem sokkal magasabb, 1500 forinttal kaphatnak többet. Több gyermek esetében természetesen mindegyik után jár a támogatás.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.