Nem vonja vissza az elutasított iskolaigazgatói pályázatokról szóló döntését a Belügyminisztérium

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint ősztől különösen fontos lesz az oktatásirányításnak, hogy "megbízható" személyek vezessék az iskolákat.

  • Székács Linda

Hiába kérik az iskolák, a Belügyminisztérium nem vonja vissza a döntését az elutasított iskolaigazgatói pályázatokról - írja a Népszava a szaktárcára hivatkozva.

Az elmúlt napokban számos, a tantestület és a szülők által is támogatott iskolaigazgató újabb megbízás érdekében benyújtott pályázatát utasította el a Belügyminisztérium. Ez történt

a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában és a Budapest XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban is.

A Népszava megkeresésére a Belügyminisztérium azt válaszolta; hiába a megmozdulások, a döntéseket nem lehet megváltoztatni, azokat kizárólag szakmai szempontok alapján hozták meg. 337 esetben döntöttek pályázatok elfogadásáról, új pályázat kiírására pedig 47 esetben van szükség.

Az esettel kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a Népszavának azt mondta; szerinte az oktatásirányítás igyekszik “megszabadulni” azoktól az iskolaigazgatóktól, akik “nem megfelelő janicsárok”.

A székesfehérvári Vasvári gimnázium igazgatójának pályázatát például azt követően utasította el a Belügyminisztérium, hogy az intézmény pedagógusai beperelték a tankerületet a kifizetetlen túlórapénzek miatt, Cselik Ágnes vezetése alatt pedig a kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium diákjai és pedagógusai számos alkalommal részt vettek a tanártüntetéseken és sztrájkba, majd polgári engedetlenségbe kezdtek.

Nagy Erzsébet szerint ha az igazgatói pályázat nem volt eredményes vagy nincs pályázó, a jogszabályok lehetővé teszik, hogy pályázati eljárás nélkül, legfeljebb egy évre igazgatói megbízást adjanak akár olyan személyeknek is, akiknek egyébként az adott iskolához semmi közük, de a minisztérium alkalmasnak tartja őket a feladat ellátására.

Mivel ősszel indul a pedagógusok teljesítményértékelése, Nagy Erzsébet szerint a következő tanévben különösen fontos lesz a tankerületi központoknak és a minisztériumnak, hogy “megbízható” igazgatók vezessék az iskolákat, hiszen ebben nagy szerepük lesz az igazgatóknak.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.