Ingyenes jogosítványszerzés: aggasztó, hogy a honvédség oktathatja a gyakorlati képzést a szakértők szerint

Lényegesen kevesebben jelentkeznek az autósiskolákba, mióta kiderült, hogy ingyenes lesz a jogosítványszerzés elméleti része a középiskolások számára. A legfrissebb hírek szerint az ingyenes gyakorlati órákat pedig katonák oktathatják majd.

  • Tornyos Kata

"Úgy halottam, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében indul a pilot (kísérleti, próba) rendszer, és a honvédelmi háttérrel rendelkező iskolákat fogja érinteni. Elvileg az iskolák már kaptak arról egy tájékoztatót, hogy ez a lehetőség szeptembertől elindul, a diákok pedig a szolnoki laktanyában „valamelyik számú dandárnál” jelentkezhetnek" – fogalmazott a Népszavának Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) alelnöke.

Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár arról számolt be, hogy 2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, és a szükséges elméleti és gyakorlati órák, valamint a vizsgák is mind ingyenesek lesznek az érintett diákok számára. Néhány órával később pontosított, és egy újabb bejegyzésben kiemelte, hogy a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam, viszont a gyakorlati oktatás megszervezését idén csak pilot jelleggel indítja el az állam, így azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól válik teljesen ingyenessé. Innen elolvashatjátok, hogy hány éves kortól szerezhettek jogosítványt.

Május közepén aztán megjelent a jogosítványszerzésről szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Ebből többek között kiderütl, hogy már a középiskolákban és a szakképző intézményekben is elvégezhetik a KRESZ tanfolyamot a diákok a közlekedési hatóság engedélye nélkül is. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a közlekedési alapismereteket és az elsősegélynyújtásra vonatkozó vizsgákat a középiskolákban is lebonyolíthatják, majd az iskola ad egy tanúsítványt a sikeres vizsgáról és elküldik a diákok adatait a vizsgaközpontba, hogy folytathassák a képzést a gyakorlati órákkal.

A piacon egyetlen cég végzi az online oktatást, gondolom velük fognak szerződni

– mondta a lapnak az AVOSZ alelnöke.

A gyakorlati órákat a jelek szerint a honvédség tarthatja meg a programban részt vevőknek. Mi is írtunk róla, hogy 26 hivatásos katona vesz részt a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) oktatóképzésén, augusztusra be is fejezhetik a képzést. A katonából átképzett leendő oktatóknak csak a B kategória anyagát kell ismerniük, sőt a felvételhez még a járműműszaki ismeretekről, de még a vezetési tudásukról sem kellett számot adniuk.

"Mondjuk egy 23 éves őrmester, akinek két éve van jogosítványa, hogyan fogja átadni egy gyorstalpaló után ezt a tudást. Melléjük szeretnének fiatalokat beültetni?" – tette fel a kérdést az AVOSZ alelnöke. Szerinte ez meglehetősen aggasztó, tekinve, hogy "eleve milyen közlekedési viszonyok közé engedik majd ki ezeket a diákokat.”

Azzal kapcsolatban, hogy a szakma mit szólt mindezekhez, az AVOSZ alelnöke úgy fogalmazott: van, aki pánikol, van, aki kivár. Szerinte érezhető az érdeklődés csökkenése. Az ő autósiskoláikban évente 4000 tanuló jelentkezik, de most csak 3500-an jöttek, tehát durván 10 százalékos a visszesés. Vidéki kollégáktól azt hallotta, hogy náluk még drasztikusabb a tanulók számának csökkenése.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.