A KSH friss statisztikáiból kiderült, milyen szakmát tanulnak a legtöbben a szakképzésben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nappali képzésre járó középiskolások kicsivel több, mint fele (53 százaléka), mintegy 227 ezer diák szakképző iskolában, technikumban vagy pedig szakgimnáziumban tanul.
Az előző tanévhez képest a szakképző iskolákban tanulók száma 18 százalékkal nőtt, így már ilyen intézménybe 156 ezer fiatal jár. A szakképző iskolákban leginkább műszaki, ipari és építőipari képzések a legnépszerűbben, ezen belül a legtöbben
Érdekes, hogy hiába tanulnak arányaiban többen műszaki vonalon, mégis a 2023/2024-es tanévben a legnépszerűbb szakma holtversenyben a szakács és a kereskedelmi értékesítő volt. Mindegyiket 4-4 ezer diák választotta.
A technikumi, szakgimnáziumi képzések közül a tanulók közel kétharmada a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul. Ezek közül a legtöbben, 9 ezrenpénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséget szeretnének.
A technikumok népszerűségét mutatja, hogy a nyolcadikosok közül idén 6525-tel többen jelentkeztek technikumba, mint gimnáziumba. Nem véletlen, hogy népszerűek a technikumok a felvételizők körében, hiszen a szakma és az érettségi mellett, aki ilyen iskolában kezdi a kilencediket, ösztöndíjat kap. Ha pedig a diák egy kicsit jobban is odafigyel a jegyeire, akkor havonta magasabb összeget kaphat, mint például egy orvosira járó egyetemista.
Idén több, mint 94 ezer diákot vettek fel középiskolába, közülük sokan az első helyen megjelölt intézménybe jutottak be. A nyolcadikosok körében a technikumi képzés volt a legnépszerűbb.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
