Idén több, mint 94 ezer diákot vettek fel középiskolába, közülük sokan az első helyen megjelölt intézménybe jutottak be. A nyolcadikosok körében a technikumi képzés volt a legnépszerűbb.
Mozgalmas hónapokon vannak túl azok a tanulók, akik szeptemberben középiskolában folytatják a tanulmányaikat. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint idén több mint 94 ezren jelentkeztek valamilyen középfokú intézménybe. A felvételizők legnagyobb részét a nyolcadikosok teszik ki (80 402), rajtuk kívül 7 849-en olyan hatodikosok és 5 821-en pedig olyan negyedikesek, akik ősztől 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba fognak járni.
Sok iskolában a bekerülés feltétele a központi írásbeli megírása volt: a diákok visszajelzése alapján idén a negyedikeseknek a magyar, a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak pedig a matek volt a nehezebb. Több iskolában pedig ezen kívül még szóbelizni is kellett. Az ideiglenes rangsor után április 26-án küldte el az OH a középiskoláknak a végleges felvételi listát, amelyről a felvételi határozatot május 2-ig mindenki megkapja.
A nyolcadikosok 97,36%-a (78 277 fő) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvételizők 75,92%-a (61 045 fő) az első helyen, 91,82%-a (73 826 fő) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.
A nyolcadikos jelentkezők:
A 6 évfolyamos gimnáziumba 4 753 diákot vettek fel, közülük 3 934-et (82,77%) az általa elsőnek megjelölt helyen jutott be. 8 évfolyamos gimnáziumba 3 330 negyedikes került be, akik közül arányaiban még többen (87,72%) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen.
Mi jön a felvételi után?
Sikeres felvétel esetén nincs más hátra, mint a beiratkozás, amit idén június 26-28. között szerveznek meg a középiskolák.
Abban az esetben pedig, ha valakinek egyetlen iskolába sem sikerült bekerülni, május 6-án (hétfőn) indul a pótfelvételi. Ennek részleteiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
