Idén több, mint 94 ezer diákot vettek fel középiskolába, közülük sokan az első helyen megjelölt intézménybe jutottak be. A nyolcadikosok körében a technikumi képzés volt a legnépszerűbb.
Mozgalmas hónapokon vannak túl azok a tanulók, akik szeptemberben középiskolában folytatják a tanulmányaikat. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint idén több mint 94 ezren jelentkeztek valamilyen középfokú intézménybe. A felvételizők legnagyobb részét a nyolcadikosok teszik ki (80 402), rajtuk kívül 7 849-en olyan hatodikosok és 5 821-en pedig olyan negyedikesek, akik ősztől 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba fognak járni.
Sok iskolában a bekerülés feltétele a központi írásbeli megírása volt: a diákok visszajelzése alapján idén a negyedikeseknek a magyar, a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak pedig a matek volt a nehezebb. Több iskolában pedig ezen kívül még szóbelizni is kellett. Az ideiglenes rangsor után április 26-án küldte el az OH a középiskoláknak a végleges felvételi listát, amelyről a felvételi határozatot május 2-ig mindenki megkapja.
A nyolcadikosok 97,36%-a (78 277 fő) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvételizők 75,92%-a (61 045 fő) az első helyen, 91,82%-a (73 826 fő) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.
A nyolcadikos jelentkezők:
A 6 évfolyamos gimnáziumba 4 753 diákot vettek fel, közülük 3 934-et (82,77%) az általa elsőnek megjelölt helyen jutott be. 8 évfolyamos gimnáziumba 3 330 negyedikes került be, akik közül arányaiban még többen (87,72%) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen.
Mi jön a felvételi után?
Sikeres felvétel esetén nincs más hátra, mint a beiratkozás, amit idén június 26-28. között szerveznek meg a középiskolák.
Abban az esetben pedig, ha valakinek egyetlen iskolába sem sikerült bekerülni, május 6-án (hétfőn) indul a pótfelvételi. Ennek részleteiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
