Középiskolai felvételi: 6525-tel több nyolcadikos megy technikumba, mint gimnáziumba

Idén több, mint 94 ezer diákot vettek fel középiskolába, közülük sokan az első helyen megjelölt intézménybe jutottak be. A nyolcadikosok körében a technikumi képzés volt a legnépszerűbb.

Mozgalmas hónapokon vannak túl azok a tanulók, akik szeptemberben középiskolában folytatják a tanulmányaikat. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint idén több mint 94 ezren jelentkeztek valamilyen középfokú intézménybe. A felvételizők legnagyobb részét a nyolcadikosok teszik ki (80 402), rajtuk kívül 7 849-en olyan hatodikosok és 5 821-en pedig olyan negyedikesek, akik ősztől 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba fognak járni.

Sok iskolában a bekerülés feltétele a központi írásbeli megírása volt: a diákok visszajelzése alapján idén a negyedikeseknek a magyar, a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak pedig a matek volt a nehezebb. Több iskolában pedig ezen kívül még szóbelizni is kellett. Az ideiglenes rangsor után április 26-án küldte el az OH a középiskoláknak a végleges felvételi listát, amelyről a felvételi határozatot május 2-ig mindenki megkapja.

A nyolcadikosok 97,36%-a (78 277 fő) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvételizők 75,92%-a (61 045 fő) az első helyen, 91,82%-a (73 826 fő) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.

A nyolcadikos jelentkezők:

  • 43,34%-a (33 927 fő) technikumi
  • 35,01%-a (27 402 fő) gimnáziumi
  • 17,75%-a (13 898 fő) szakképző iskolai
  • 2,17%-a (1 702 fő) szakgimnáziumi
  • 1,35%-a (1 053 fő) szakiskolai
  • 0,38%-a (295 fő) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.
Az adatokból látszik, hogy 6525-tel többen jelentkeztek technikumba, mint gimnáziumba. Nem véletlen, hogy népszerűek a technikumok a felvételizők körében, hiszen aki ilyen iskolában kezdi a kilencediket, ösztöndíjat kap. Ha pedig egy kicsit jobban is odafigyel a jegyeire, akkor havonta magasabb összeget kaphat, mint például egy orvosira járó egyetemista.

A 6 évfolyamos gimnáziumba  4 753 diákot vettek fel, közülük 3 934-et (82,77%) az általa elsőnek megjelölt helyen jutott be. 8 évfolyamos gimnáziumba 3 330 negyedikes került be, akik közül arányaiban még többen (87,72%) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen.

Mi jön a felvételi után?

Sikeres felvétel esetén nincs más hátra, mint a beiratkozás, amit idén június 26-28. között szerveznek meg a középiskolák.

Abban az esetben pedig, ha valakinek egyetlen iskolába sem sikerült bekerülni, május 6-án (hétfőn) indul a pótfelvételi. Ennek részleteiről az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.