Kompetenciamérés: azért kell ennyi tesztet írniuk a diákoknak, hogy a pedagógusokat lehessen értékelni?

A diákok eredményei folyamatosan romlanak a kompetenciaméréseken, ennek ellenére már nyolc évfolyam tanulóit teszteli a Belügyminisztérium. Ennek oka a pedagógusok új teljesítményértékelése, ami miatt a mérési eredmények, akár az ő fizetésüket is befolyásolhatják. Az Oktatási Hivatal dolgozói levélben tiltakoztak a mérési évfolyamok és tantárgyak kibővítése ellen.

  • Tornyos Kata

Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja, de a 2021/2022-es tanévben lényegesen változtatásokat hajtottak végre: egyrészt az országos méréseket a tanulóknak a TehetségKapu online felületen kell teljesíteniük. Másrészt újabb műveltségterületekkel bővült a mérés: a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, a nyelvi mérések értékelése pedig a továbbiakban központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán mutatják be.

2023-ra pedig úgy alakította át a rendszert a jelenlegi oktatásvezetés, hogy kiterjesztette a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra, akik ráadásul már nem csak három, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak – írta meg a hvg360. Az Oktatási Hivatal (OH) dolgozói levélben tiltakoztak az elnöknél, amikor kiderült, hogy ennyi tesztet kell majd írniuk a diákoknak csak azért, hogy értékelni lehessen a pedagógusokat. Több vezető le is mondott az értelmetlen pazarlás miatt.

Azt nem tudni, hogy jelenleg mennyibe kerül a mérés, de pár éve nagyjából évi 300 milliós büdzséje volt az Országos kompeteciamérési rendszernek (OKM).

„Ez szinte mindegy is, mert most nem jó semmire, minden erre költött pénz nagyjából kidobott pénz”

– mondta a lapnak a területre rálátó forrás, aki szerint azért kellett ilyen gyorsan kibővíteni a kompetenciaterületek és évfolyamok körét, mert az OKM az egyik legdominánsabb eleme a Pintér Sándor oktatást is felügyelő belügyminiszterhez köthető pedagógus értékelési rendszerben, azaz közvetve befolyásolja a tanárok bérezését.

Azért kell ennyiféle tesztet írniuk a diákoknak, hogy minél több pedagógust lehessen értékelni, de vannak hiányosságok. „Hogy számítsam be az ötödikesek szövegértés eredményét egy testnevelő tanár munkájába? Vagy a matek eredményeket a földrajz szakos tanáréba? Ez teljes nonszensz” – fakadt ki egy megkérdezett igazgató.

Romlanak az eredmények

Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.