Kompetenciamérés: azért kell ennyi tesztet írniuk a diákoknak, hogy a pedagógusokat lehessen értékelni?

A diákok eredményei folyamatosan romlanak a kompetenciaméréseken, ennek ellenére már nyolc évfolyam tanulóit teszteli a Belügyminisztérium. Ennek oka a pedagógusok új teljesítményértékelése, ami miatt a mérési eredmények, akár az ő fizetésüket is befolyásolhatják. Az Oktatási Hivatal dolgozói levélben tiltakoztak a mérési évfolyamok és tantárgyak kibővítése ellen.

  • Tornyos Kata

Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja, de a 2021/2022-es tanévben lényegesen változtatásokat hajtottak végre: egyrészt az országos méréseket a tanulóknak a TehetségKapu online felületen kell teljesíteniük. Másrészt újabb műveltségterületekkel bővült a mérés: a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, a nyelvi mérések értékelése pedig a továbbiakban központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán mutatják be.

2023-ra pedig úgy alakította át a rendszert a jelenlegi oktatásvezetés, hogy kiterjesztette a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra, akik ráadásul már nem csak három, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak – írta meg a hvg360. Az Oktatási Hivatal (OH) dolgozói levélben tiltakoztak az elnöknél, amikor kiderült, hogy ennyi tesztet kell majd írniuk a diákoknak csak azért, hogy értékelni lehessen a pedagógusokat. Több vezető le is mondott az értelmetlen pazarlás miatt.

Azt nem tudni, hogy jelenleg mennyibe kerül a mérés, de pár éve nagyjából évi 300 milliós büdzséje volt az Országos kompeteciamérési rendszernek (OKM).

„Ez szinte mindegy is, mert most nem jó semmire, minden erre költött pénz nagyjából kidobott pénz”

– mondta a lapnak a területre rálátó forrás, aki szerint azért kellett ilyen gyorsan kibővíteni a kompetenciaterületek és évfolyamok körét, mert az OKM az egyik legdominánsabb eleme a Pintér Sándor oktatást is felügyelő belügyminiszterhez köthető pedagógus értékelési rendszerben, azaz közvetve befolyásolja a tanárok bérezését.

Azért kell ennyiféle tesztet írniuk a diákoknak, hogy minél több pedagógust lehessen értékelni, de vannak hiányosságok. „Hogy számítsam be az ötödikesek szövegértés eredményét egy testnevelő tanár munkájába? Vagy a matek eredményeket a földrajz szakos tanáréba? Ez teljes nonszensz” – fakadt ki egy megkérdezett igazgató.

Romlanak az eredmények

Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.