Négy diák jutott be a média OKTV döntőjébe egy újbudai gimnáziumból

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, mozgóképkultúra és médiaismeretből melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.

  • Székács Linda

A főbb tantárgyakhoz képest jóval kevesebben, mindössze 123-an indultak idén az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) mozgóképkultúra és médiaismeretből. A verseny ebből a tantárgyból pályázatos formában valósult meg. A diákoknak az első fordulóban egy pályamunkát kellett beadniuk. Ez egy projektfeladat és a hozzá tartozó munkanapló, valamint egy esszé kidolgozásából állt a megadott témákból egyet kiválasztva, míg a két napon át tartó második forduló során az első napon írásbeli feladatokat kellett megoldaniuk, a második napon pedig kreatív és szóbeli feladatokat kaptak.

A döntőbe összesen 20 diák jutott be, közülük négyen az Újbudai Széchenyi István Gimnázium tanulói.

Mutatjuk az iskolákat, zárójelben pedig, hogy hány tanuló jutott be tőlük a mozgóképkultúra és médiaismeret OKTV döntőjébe:

  • Újbudai Széchenyi István Gimnázium (4)
  • Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2)
  • Horváth Mihály Gimnázium, Szentes (2)
  • Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum (1)
  • Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium (1)
  • Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest XVIII. kerület (1)
  • Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (1)
  • Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium (1)
  • Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum, Budapest XIII. kerület (1)
  • Szegedi Deák Ferenc Gimnázium (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Általános Iskola (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola, Budapest X. kerület (1)
  • Pécsi Leőwey Klára Gimnázium (1)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.