Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, mozgóképkultúra és médiaismeretből melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.
A főbb tantárgyakhoz képest jóval kevesebben, mindössze 123-an indultak idén az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) mozgóképkultúra és médiaismeretből. A verseny ebből a tantárgyból pályázatos formában valósult meg. A diákoknak az első fordulóban egy pályamunkát kellett beadniuk. Ez egy projektfeladat és a hozzá tartozó munkanapló, valamint egy esszé kidolgozásából állt a megadott témákból egyet kiválasztva, míg a két napon át tartó második forduló során az első napon írásbeli feladatokat kellett megoldaniuk, a második napon pedig kreatív és szóbeli feladatokat kaptak.
A döntőbe összesen 20 diák jutott be, közülük négyen az Újbudai Széchenyi István Gimnázium tanulói.
Mutatjuk az iskolákat, zárójelben pedig, hogy hány tanuló jutott be tőlük a mozgóképkultúra és médiaismeret OKTV döntőjébe:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
