Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, fizikából melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.
1164 tanuló vett részt idén az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) fizikából.
A természettudományos tantárgyból két kategóriában mérettethették meg magukat a diákok. A II. kategóriában azoknak a gimnáziumoknak a tanulói indulhattak, ahol a 9. évfolyammal kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen heti 10 vagy annál több órában tanulják a fizikát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. Az I. kategóriában pedig azok a középiskolások versenyeztek, akik nem tartoznak a II. kategóriába. Ugyanakkor ők dönthettek úgy, hogy inkább a II. kategóriában indulnak.
A háromfordulós verseny első fordulójában mindkét kategóriában egy írásbeli feladatlapot kellett megoldani. Erre maximum 300 percük volt az indulóknak, akik maximum 85 pontot szerezhettek.
A második fordulóban szintén egy 300 perces írásbeli feladatlapot kaptak, amivel maximum 60 pontot érhettek el. A döntőbe jutó diákoknak pedig gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk 240 perc alatt, maximum 40 pontért.
A fizika OKTV döntőjébe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:
I. kategória
II. kategória
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
