Elutasíthatja-e az iskolaigazgató az orvosi igazolást?

Az iskolák maguk is megszabhatják, milyen esetben fogadják el a hiányzások igazolását.

Egy olvasói megkeresés kapcsán utánajártunk, hogy milyen esetben utasíthatja el az oktatási intézmény a tanuló hiányzásának igazolását.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint, amennyiben a tanuló betegség miatt marad távol a tanítási órától és az egyéb foglalkozástól, és ezt az intézmény házirendjében foglaltaknak megfelelően igazolja, úgy az nem tekinthető kötelességszegő magatartásnak.

Igazoltnak kell tekinteni az iskolai mulasztásokat abban az esetben, ha:

  • a tanuló a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
  • ha a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
  • illetve, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Ha a távolmaradást nem tudják megfelelően igazolni, akkor a mulasztásért igazolatlan jár.

A távolmaradás, a mulasztás és a késés igazolásának módjáról az intézmény a házirendjében konkrét eljárási szabályokat határozhat meg. Így a nem megfelelően igazolt mulasztást is igazolatlanként regisztrálhatják. Ezért fontos minden esetben először utánajárni, hogy az érintett iskola házirendje ilyen esetben mit ír elő.

Ha a házirendnek megfelelően nyújtották be a tanuló hiányzását igazoló dokumentumokat az iskolának, akkor a jogszabály nem ad arra lehetőséget, hogy a nevelési oktatási intézmény az orvosi igazolásban foglaltakat megkérdőjelezze, vagy egy orvosi igazolást ne fogadjon el.

Azonban a Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely megtiltaná az iskolának, hogy kétség esetén meggyőződjön az igazolás valóságtartalmáról. Ez egyaránt vonatkozik a szülői és az orvosi igazolásra is.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.