Elutasíthatja-e az iskolaigazgató az orvosi igazolást?

Az iskolák maguk is megszabhatják, milyen esetben fogadják el a hiányzások igazolását.

Egy olvasói megkeresés kapcsán utánajártunk, hogy milyen esetben utasíthatja el az oktatási intézmény a tanuló hiányzásának igazolását.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint, amennyiben a tanuló betegség miatt marad távol a tanítási órától és az egyéb foglalkozástól, és ezt az intézmény házirendjében foglaltaknak megfelelően igazolja, úgy az nem tekinthető kötelességszegő magatartásnak.

Igazoltnak kell tekinteni az iskolai mulasztásokat abban az esetben, ha:

  • a tanuló a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
  • ha a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
  • illetve, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Ha a távolmaradást nem tudják megfelelően igazolni, akkor a mulasztásért igazolatlan jár.

A távolmaradás, a mulasztás és a késés igazolásának módjáról az intézmény a házirendjében konkrét eljárási szabályokat határozhat meg. Így a nem megfelelően igazolt mulasztást is igazolatlanként regisztrálhatják. Ezért fontos minden esetben először utánajárni, hogy az érintett iskola házirendje ilyen esetben mit ír elő.

Ha a házirendnek megfelelően nyújtották be a tanuló hiányzását igazoló dokumentumokat az iskolának, akkor a jogszabály nem ad arra lehetőséget, hogy a nevelési oktatási intézmény az orvosi igazolásban foglaltakat megkérdőjelezze, vagy egy orvosi igazolást ne fogadjon el.

Azonban a Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely megtiltaná az iskolának, hogy kétség esetén meggyőződjön az igazolás valóságtartalmáról. Ez egyaránt vonatkozik a szülői és az orvosi igazolásra is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.