A státusztörvény miatt idén változott, hogy mennyi szabadsága van a pedagógusoknak, és azokat hogyan, milyen feltételekkel adják ki.
A státusztörvény szabályozza, hogy a pedagógusoknak hány nap szabadság jár. Korábban a tanárok, a nevelési-oktatási munkát segítők, valamint a technikai dolgozók is ugyanannyi szabadságot, egységesen 46 napot kaptak, idén azonban ez változott.
A pedagógusoknak és a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak (például gyógytornászoknak, dajkáknak, könyvtárosoknak) 50 nap alapszabadság jár, míg a technikai dolgozók, többek között a takarítók, portások vagy a karbantartók szabadnapjainak számát már a munka törvénykönyve alapján állapítják meg, így ők a korábbi évekhez képest kevesebb szabadnappal gazdálkodhatnak.
50 nap alapszabadság
Érdemes megjegyezni, hogy a pedagógusok 50 napnyi alapszabadságát kiegészíthetik a különböző pótszabadságok is, amit akkor kap valaki, ha például 16 évnél fiatalabb gyereket nevel vagy először házasságot köt.
A helyzetet árnyalja, hogy a törvény szerint az évi 50 napos alapszabadságból a munkáltató maximum 15 munkanapot vehet igénybe az alábbi esetekben:
Ez azt jelenti, hogy ha a pedagógusnak év közben például olyan ügyet kell elintéznie, amit csak munkaidőben tehet meg, és szabadnapot kér, akkor könnyen lehet, hogy nyáron a szabadsága alatt kell elmennie továbbképzésre vagy berendelhetik, hogy vigyázzon az ügyeletes gyerekekre. Ugyanakkor a jogszabály szerint az iskola nem kérheti arra a pedagógust, hogy a nyári szabadsága alatt jöjjön be selejtezni vagy szertárt rendbe tenni.
Papírmunkahegyek nyáron
Kíváncsiak voltunk arra, hogyan néz ki idén a pedagógusok nyara, ezért az egyik oktatással foglalkozó Facebook-csoportban megkérdeztük a tanárokat. A felhívásunkra számos válasz, üzenet, telefonos megkeresés érkezett, amelyekből kiderült, hogy a többség még július elején is bejár az iskolába, augusztus 20. után pedig ismét be kell mennie, hogy a tanév lehetőleg zökkenőmentesen induljon.
Egy vidéki általános iskolában tanító pedagógus az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy július 10-től augusztus 21-ig van szabadságon. Azután, hogy a gyerekeknek kitör a vakáció, neki még rengeteg dolga van: tanévzáró értekezleten való részvétel, bizonyítványok írása, a KRÉTA rendbe tétele, a ballagás megszervezése, utána pedig még a leltározás, selejtezés.
Augusztusban fel sem tudnám sorolni mennyi munkám van. Könyvrendeléseket átnézni, tanmeneteket frissíteni, átnézni, akkor a következő évre közösen tervet készíteni, megnézni az órarendet nincs-e benne hiba, papírmunkahegyek vannak ilyenkor.. Órákat tervezni, megnézni, melyik osztálynak milyen órákat kell majd tartani, vannak-e SNI-sek, autisták, BTMN-esek, és sorolhatnám estig a sort.
- fejtette ki a pedagógus.
Továbbképzés, selejtezés, leltározás
Egy budapesti középiskolai tanár azt írta, hogy mivel a szóbeli érettségik ideje idén kitolódott - hivatalosan július 3-ig tartanak, bár az osztályok, diákok számától is függ, hogy mennyire töltik ki ezt időszakot - emiatt később tudják megtartani az évzáró értekezletet, és nem volt még szó az adminisztrációról és a leltározásról. Náluk is augusztus 20-a után már be kell menni az iskolába, és nemcsak az alakuló értekezlet miatt, hanem azért is, mert ekkor tartják például a javítóvizsgákat és készítik elő a tanévet.
Volt olyan szakképzésben dolgozó pedagógus, akinek a tanítási év vége és a szabadsága közötti időszakban továbbképzésen kell részt vennie, emellé kell bepréselnie a tanítási év digitális anyagainak rendezését, a „papírmotyók” selejtezését és a következő tanév tantárgyfelosztását.
Egy másik, fővárosi technikumban tanító tanár úgy fogalmazott, hogy a szokásos papírmunkán túl még kirándulások, továbbképzések várnak rájuk, így július 4-ig még be kell járniuk. Augusztus 20-a után pedig először újra átnézik a tantárgyfelosztást, hiszen sosem lehet tudni, hogy nyáron hányan mondanak fel.
Arról nem is beszélve, hogy több pedagógus a nyári szabadsága alatt másodállásban dolgozik. Volt, aki táboroztat, korrepetál, gyerekfelügyeletet vállal, de akadt olyan nyelvtanár is, aki pluszban fordítást vállal, míg vannak olyanok is, akik virágboltban vagy fagyizóban segítenek ki, hiszen hiába emelkedtek a pedagógusbérek januártól, még mindig alatta vannak a diplomás átlagfizetésnek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
