Mi történik, ha nem vesztek részt a tanévzárón?

Röviden és tömören összefoglalva: semmi, hiszen a bizonyítványotokat máskor is átvehetitek az iskola titkárságán.

  • Székács Linda

Június 21-én véget ér a megszokottnál hosszabb, 2023/24-es tanév, a diákok ezen a napon mennek utoljára az iskolába és a legtöbb intézményben ekkor tartják a nyolcadik osztályos diákok ballagását is. Az utolsó tanítási nap után azonban egy fontos esemény még hátravan, ez pedig a tanévzáró és a bizonyítványosztás, amit jellemzően néhány nappal az utolsó tanítási napot követően tartanak, hiszen a bizonyítványok megírása időbe telik a pedagógusoknak.

Fontos azonban tudni, hogy bár célszerű, de nem kötelező ezen a rendezvényen részt venni. Ha például programotok van, vagy rögtön a nyári szünet első hetén elutaztok nyaralni, nem kell átszerveznetek amiatt, mert a bizonyítványosztást az iskolátokban például június 27-én tartják.

Amennyiben nem jelentek meg a rendezvényen és nem veszitek át a bizonyítványotok, azt az iskola titkárságán megőrzik és nyitvatartási időben bármikor bemehettek érte. De akkor sincs baj, ha egész nyáron nem lesztek itthon, mert a bizonyítványotokat akár szeptemberben is átvehetitek, ha korábban nincs rá szükségetek valami miatt. Az évvégi érdemjegyeiteket pedig megnézhetitek a Krétában.

Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy feltehetően nem sok olyan iskola lesz az idei tanévben, ahol ennyire elhúzódik a tanévzáró időpontja, ugyanis a középiskolai beiratkozások június 26-28. között lesznek, így a tanévzárókat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint június 21-ig kellene lebonyolítani.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.