A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik, a gyerekeknek így a hőségben kell végigülniük az órákat.
Idén először a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődik a nyári szünet (tavaly már június 16-án véget ért a tanítás), annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek nem támogatták a tavalyi módosítást, de a szülők sem örülnek, hiába lesz egy héttel rövidebb a vakáció.
"Klímás termek nélkül, 28 gyerek egy osztályban, résnyire nyitható ablakokkal, csak azért, mert a "családbarát" kormány még a fűtésen is spórolt, inkább meghosszabbították a téli szünetet, a középiskolákban meg ülhettek a gyerekek 18 fokos tantermekben..."
– írta egy szülő az egyik Facebook-csoportban.
"Osztályozó értekezletet nem engedélyeztek 21-e előtt. Pontosan azért, hogy a tanév utolsó napjait is tanítással töltsék, hisz bizonyítványt nem lehet úgy 21-ére írni. Nem azért nyúlik bele jobban a nyárba a tanév, hogy a melegtől lassan hőgutát kapó gyereket kiengedjük az udvarra, esetleg mindenféle tanításmentes programmal életet leheljünk belé. Ha nem sikerült volna eléggé megkínozni eddig, akkor most itt az ideje - jön a kánikula"
– jegyezte meg egy másik kommentelő.
Az aggodalmuk nem alaptalan, ugyanis a héten már harminc fok fölött lesz a hőmérséklet:
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tavaly nyáron azt írta, hogy szerintük az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. "A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 26. és június 28. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig le kell bonyolítani" – fogalmaztak.
A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.
Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált tavaly augusztusban, hogy a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
