Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik, a gyerekeknek így a hőségben kell végigülniük az órákat.
Idén először a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődik a nyári szünet (tavaly már június 16-án véget ért a tanítás), annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek nem támogatták a tavalyi módosítást, de a szülők sem örülnek, hiába lesz egy héttel rövidebb a vakáció.
"Klímás termek nélkül, 28 gyerek egy osztályban, résnyire nyitható ablakokkal, csak azért, mert a "családbarát" kormány még a fűtésen is spórolt, inkább meghosszabbították a téli szünetet, a középiskolákban meg ülhettek a gyerekek 18 fokos tantermekben..."
– írta egy szülő az egyik Facebook-csoportban.
"Osztályozó értekezletet nem engedélyeztek 21-e előtt. Pontosan azért, hogy a tanév utolsó napjait is tanítással töltsék, hisz bizonyítványt nem lehet úgy 21-ére írni. Nem azért nyúlik bele jobban a nyárba a tanév, hogy a melegtől lassan hőgutát kapó gyereket kiengedjük az udvarra, esetleg mindenféle tanításmentes programmal életet leheljünk belé. Ha nem sikerült volna eléggé megkínozni eddig, akkor most itt az ideje - jön a kánikula"
– jegyezte meg egy másik kommentelő.
Az aggodalmuk nem alaptalan, ugyanis a héten már harminc fok fölött lesz a hőmérséklet:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tavaly nyáron azt írta, hogy szerintük az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. "A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 26. és június 28. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig le kell bonyolítani" – fogalmaztak.
A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.
Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált tavaly augusztusban, hogy a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.