Érkezik a kánikula, a diákok még mindig a forró tantermekben ülnek

A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik, a gyerekeknek így a hőségben kell végigülniük az órákat.

  • Tornyos Kata

Idén először a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődik a nyári szünet (tavaly már június 16-án véget ért a tanítás), annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek nem támogatták a tavalyi módosítást, de a szülők sem örülnek, hiába lesz egy héttel rövidebb a vakáció.

"Klímás termek nélkül, 28 gyerek egy osztályban, résnyire nyitható ablakokkal, csak azért, mert a "családbarát" kormány még a fűtésen is spórolt, inkább meghosszabbították a téli szünetet, a középiskolákban meg ülhettek a gyerekek 18 fokos tantermekben..."

– írta egy szülő az egyik Facebook-csoportban.

"Osztályozó értekezletet nem engedélyeztek 21-e előtt. Pontosan azért, hogy a tanév utolsó napjait is tanítással töltsék, hisz bizonyítványt nem lehet úgy 21-ére írni. Nem azért nyúlik bele jobban a nyárba a tanév, hogy a melegtől lassan hőgutát kapó gyereket kiengedjük az udvarra, esetleg mindenféle tanításmentes programmal életet leheljünk belé. Ha nem sikerült volna eléggé megkínozni eddig, akkor most itt az ideje - jön a kánikula"

– jegyezte meg egy másik kommentelő.

Az aggodalmuk nem alaptalan, ugyanis a héten már harminc fok fölött lesz a hőmérséklet:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tavaly nyáron azt írta, hogy szerintük az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. "A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 26. és június 28. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig le kell bonyolítani" – fogalmaztak.

A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.

Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált tavaly augusztusban, hogy a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.