Minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok a 2023-as kompetenciaméréseken. Míg azonban Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradnak az átlagtól.
3069 intézmény mintegy 528 347 tanulója vett részt 2023. március 20. és június 9. között a 2022/23-as tanév kimeneti mérésein, a kompetenciafelmérésen.
A mérések során vizsgálták a 4-11. osztályos tanulók szövegértési és matematikai képességeit, a 6-11. osztályosok természettudományos műveltségét, továbbá a 6-8. évfolyamos tanulók angol és német nyelvtudását. Ezeket az iskolákban biztosított számítógépeken kellett megoldani a helyi technikai, infrastrukturális feltételek, valamint a mérésben részt vevő tanulók számának figyelembevételével.
"A mérés során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott tesztváltozatot kapnak. A tesztváltozatok előzetesen kipróbált, bemért, megfelelő statisztikai paraméterekkel rendelkező feladatokat tartalmaznak" - írják a tájékoztatóban.
Az eredményeket a mérések után körülbelül egy évvel, a napokban hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Közleményükben azt írják; 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek, mint 2022-ben.
Régiónként óriási különbségek
A diákok méréseken elért eredményeire már évek óta csökkenő tendencia jellemző. Az első online, számítógépes felületen megírt 2022-es felmérésen szövegértésből a 6. osztályosok 3 ponttal teljesítettek rosszabbul a 2021-es, még papíralapon megírt eredményükhöz képest. 8. évfolyamon azonban már 54 pontos, 10. évfolyamon pedig 51 pontos volt a romlás. Ez sajnos 2023-ban sem állt meg.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a 2023-as méréseken szövegértésből 6. évfolyamon átlagosan 1432 képességpontot szereztek a diákok, ami 43 ponttal marad el a 2022-es (gyenge) eredménytől. A 2022-es eredményekhez képest 8. évfolyamon 22 pontot rontva 1513 képességpontot szereztek, 10. évfolyamon pedig 17 pontot rontottak az előző évi eredményekhez képest, így összesen 1583 pontot szereztek a tanulók.
a legrosszabbul teljesítő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig mindössze 1350 pontot szereztek.
Hasonló tendencia látható más évfolyamokon is. Míg az országos szövegértés átlag a 8. osztályosok esetében 1513 pont lett, addig a budapesti diákok 1568 pontot szereztek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek viszont csak 1434-et, a 10. évfolyamon pedig - ahol az országos átlag 1538 pont lett - a Győr-Moson-Sopron vármegyei diákok teljesítettek a legjobban. Összesen 1627 pontot értek el, 6 ponttal többet, mint a fővárosban élő 16 évesek, 119 ponttal megelőzve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, leggyengébben teljesítő kortársaikat.
A romlással kapcsolatban az Oktatási Hivatal azt írja; annak még mindig köze lehet a Covid-19 járványhoz, illetve az amiatt elrendelt online oktatáshoz, továbbá "a digitális átállást követően 2023-ban is jelentős változások történtek a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában és kiértékelésében: 2023-ban a mérésben kizárólag zárt végű feladatok, illetve szám beírását kérő, szakértői kódolást nem igénylő feladatok szerepeltek."
Mindezek feltehetően abban is szerepet játszanak, hogy miért vannak régiónként ekkora különbségek. A fővárosban és a nyugat-magyarországi, fejlettebb régiókban ugyanis felszereltebbek az iskolák, a diákoknak pedig kevésbé lehet idegen a digitális eszközök használata, míg Észak-Magyarországot továbbra is alacsony jövedelmű háztartások és a szegénység jellemzik. A járvány alatt az itt élő diákok kevésbé fértek hozzá okoseszközökhöz, nem minden háztartásban volt/van internetelérés és az iskolák is kevésbé felszereltek, ezért a gyerekeknek több problémát okozhatott az online tesztfelület kezelése is.
A lányok jobban teljesítettek
Szinte már közhely, de míg a természettudományos tantárgyakból jellemzően a fiúk, addig szövegértésből a lányok teljesítenek jobban. Ez a 2023-as kompetenciaméréseken is feltűnő.
6. évfolyamon 52, 7. évfolyamon 49 ponttal szereztek többet a lányok, mint a fiúk, míg 9. és 11. évfolyamon egyaránt átlagosan 27 pont volt az előnyük. A legnagyobb különbség a 10. és 8. osztályos lányok és fiúk között van. A 10. osztályos lányok 56 ponttal, a 8. osztályosok 62 ponttal szereztek többet szövegértésből, mint a fiú évfolyamtársaik.
A 2023-as kompetenciamérés eredményeit bemutató interaktív felületet ide kattintva éritek el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
