Ezekből a középiskolásokból kerültek be diákok a nyelvtan és irodalom OKTV döntőjébe

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, irodalomból és nyelvtanból melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.

  • Székács Linda

Irodalomból 1137, nyelvtanból 415 középiskolás diák mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV).

A verseny mindkét tantárgyból háromfordulós volt. Irodalomból az alábbi témákból kellett a tanulóknak egyet kiválasztaniuk és abban különösen elmélyülve felkészülniük:

  • Kányádi Sándor lírája
  • A 19. századi magyar verses regény (Arany János: Bolond Istók I-II.; Arany László: Délibábok hőse; Vajda János: Alfréd regénye)
  • Herczeg Ferenc drámáinak világa (Bizánc; Kék róka)
  • A kisregény a világirodalomban (Charles Dickens: Karácsonyi ének; Herbert George Wells: Az időgép; Gabriel García Márquez: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon

A versenyzőknek az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldaniuk egy maximum 100 pontot érő feladatlapot a tantervi követelmények témaköreiből (1945-ig), majd kérdésekre válaszolniuk a választott témáikból.

A II. forduló már 300 perces volt és 100 pontot lehetett szerezni. Ezen a versenyző által választott témával kapcsolatos szakirodalmi kérdésekről voltak feladatok, illetve egy elemző dolgozatot kellett írni a helyszínen megadott cím szerint a választott témában.

A III. forduló pedig egy 100 pontos szóbeli volt.

Az irodalom döntőbe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:

  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (5)
  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (3)
  • Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (1)
  • Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (1)
  • Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (1)
  • Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola, Budapest X. kerület (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (1)
  • Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (2)
  • ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (1)
  • Ferences Gimnázium, Szentendre (1)
  • Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, Sopron (1)
  • Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium (1)
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (1)
  • Tatabányai Árpád Gimnázium (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest II. kerület (1)

Nyelvtanból szintén három fordulós volt a verseny. Az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldani egy 100 pontos feladatot. A II. fordulóban egy pályamunkát kellett készíteni az alábbi témák egyikéből:

  • Bibliai eredetű szólások és közmondások továbbélése napjainkban
  • Irodalmi receptek, nyelvi ízek
  • A téma művészi „megemelésének” nyelvi szempontú vizsgálata a feladat.
  • Megtévesztések, kétértelműségek, manipulációs szándékok nyelvi megjelenései a sajtóban

A III. forduló ebben az esetben is szóbeli volt.

A döntőbe nyelvtanból ezekből az iskolákból kerültek be diákok, zárójelben a versenyzők számával:

  • Pécsi Leőwey Klára Gimnázium (1)
  • Vetési Albert Gimnázium, Veszprém (1)
  • Soproni Széchenyi István Gimnázium (1)
  • Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Vendéglátó Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (1)
  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2)
  • Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (3)
  • Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (1)
  • Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (3)
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (3)
  • Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (1)
  • Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (1)
  • Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest V. kerület (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (1)
  • Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (2)
  • Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd (1)
  • Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest XXII. kerület (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest II. kerület (1)

Irodalomból tehát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb, összesen öt diák, míg nyelvtanból a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból, a budapesti Szent István Gimnáziumból és a szintén budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumból is 3-3 diák jutott be a döntőbe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.