Ezekből a középiskolásokból kerültek be diákok a nyelvtan és irodalom OKTV döntőjébe

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, irodalomból és nyelvtanból melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.

  • Székács Linda

Irodalomból 1137, nyelvtanból 415 középiskolás diák mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV).

A verseny mindkét tantárgyból háromfordulós volt. Irodalomból az alábbi témákból kellett a tanulóknak egyet kiválasztaniuk és abban különösen elmélyülve felkészülniük:

  • Kányádi Sándor lírája
  • A 19. századi magyar verses regény (Arany János: Bolond Istók I-II.; Arany László: Délibábok hőse; Vajda János: Alfréd regénye)
  • Herczeg Ferenc drámáinak világa (Bizánc; Kék róka)
  • A kisregény a világirodalomban (Charles Dickens: Karácsonyi ének; Herbert George Wells: Az időgép; Gabriel García Márquez: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon

A versenyzőknek az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldaniuk egy maximum 100 pontot érő feladatlapot a tantervi követelmények témaköreiből (1945-ig), majd kérdésekre válaszolniuk a választott témáikból.

A II. forduló már 300 perces volt és 100 pontot lehetett szerezni. Ezen a versenyző által választott témával kapcsolatos szakirodalmi kérdésekről voltak feladatok, illetve egy elemző dolgozatot kellett írni a helyszínen megadott cím szerint a választott témában.

A III. forduló pedig egy 100 pontos szóbeli volt.

Az irodalom döntőbe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:

  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (5)
  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (3)
  • Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (1)
  • Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (1)
  • Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (1)
  • Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola, Budapest X. kerület (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (1)
  • Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (2)
  • ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (1)
  • Ferences Gimnázium, Szentendre (1)
  • Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, Sopron (1)
  • Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium (1)
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (1)
  • Tatabányai Árpád Gimnázium (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest II. kerület (1)

Nyelvtanból szintén három fordulós volt a verseny. Az I. fordulóban 180 perc alatt kellett megoldani egy 100 pontos feladatot. A II. fordulóban egy pályamunkát kellett készíteni az alábbi témák egyikéből:

  • Bibliai eredetű szólások és közmondások továbbélése napjainkban
  • Irodalmi receptek, nyelvi ízek
  • A téma művészi „megemelésének” nyelvi szempontú vizsgálata a feladat.
  • Megtévesztések, kétértelműségek, manipulációs szándékok nyelvi megjelenései a sajtóban

A III. forduló ebben az esetben is szóbeli volt.

A döntőbe nyelvtanból ezekből az iskolákból kerültek be diákok, zárójelben a versenyzők számával:

  • Pécsi Leőwey Klára Gimnázium (1)
  • Vetési Albert Gimnázium, Veszprém (1)
  • Soproni Széchenyi István Gimnázium (1)
  • Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Vendéglátó Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (1)
  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (1)
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (1)
  • Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2)
  • Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (3)
  • Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (1)
  • Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (3)
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (3)
  • Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (1)
  • Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (1)
  • Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest V. kerület (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (1)
  • Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (2)
  • Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd (1)
  • Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest XXII. kerület (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest II. kerület (1)

Irodalomból tehát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb, összesen öt diák, míg nyelvtanból a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból, a budapesti Szent István Gimnáziumból és a szintén budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumból is 3-3 diák jutott be a döntőbe.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.