Fogynak a gyerekek az óvodákból és iskolákból

Elszomorító adatokat találni a Közoktatás Indikátorrendszere 2023-as tanulmányában. Majdnem negyedével csökkent a középiskolás korosztály létszáma a közoktatásban, de azért van terület, ahol pozitív változás történt.

  • Tornyos Kata

Minden korosztályban csökkent 2010 és 2022 között a gyerekek száma a közoktatásban. A 3-5 évesek (tehát az óvodások) 2010 és 2022 között 6 százalékkal lettek kevesebben az országban – írta meg a hvg360 a 2023-as Közoktatás Indikátorrendszere alapján.

Összesen két megyében nőtt az óvodások száma, Pest és Győr-Moson-Sopronban, mindenhol máshol stagnált vagy csökkent a létszám. Érdekes, hogy a legjelentősebb, közel 20 százalékos csökkenés pont a fővárosban történt, de Baranya és Zala megyében is nagyjából 15 százalékkal elmaradt 2022-ben a 3–5 évesek száma a 2010-es értéktől.

Még jelentősebb változás történt az iskolásoknál, tehát a 6-16 éves korosztálynál, nagyjából hét százalékkal lettek kevesebben. Itt más a tendencia a terület szempontjából, mint az ovisoknál, ugyanis Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten nőtt ennek a korosztálynak a száma, viszont Békés megyében 20 százalékot meghaladó csökkenés volt megfigyelhető.

A 14-20 éveseknél aggasztóbbak az adatok, ugyanis 16 százalékos a demográfiai visszaesés, Békés, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala megyében gyakorlatilag eltűnt a korosztály negyede – írja a lap.

A szegénység is csökken

Azokat a háztartásokat tekintik szegénynek, amelyek az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60 százaléka alatti jövedelemmel rendelkeznek. És az a gyerek számít szegénynek, aki szegény háztartásban él. 2022-ben a 0–5 éves korcsoportban 8, a 0–17 évesek esetében 10 százalék körüli volt a szegény háztartásban élők aránya, miközben 2010-ben mindkét csoportban ez a szám még 20 százalék körül volt.

A hátrányos helyzetűek is egyre kevesebben vannak, bár felhívta arra a figyelmet a lap, hogy korábban egy trükközés miatt hirtelen megcsappant a hátrányos helyzetűek száma. Egy ponton ugyanis máshogy értelmezték a hátrányos helyzetű (HH) és HHH kategóriákat. A konkrét számok azt mutatják, hogy míg 2010-ban 27 és 10 százalék volt a HH és a HHH diákok aránya, e számok 2022-re 9 és 5 százalékra estek vissza. Itt is nagy eltérés van a térségek között: míg a fővárosan és több nyugati megyében százból mindössze öt gyerek tartozik e kategóriába, számos keleti megyében már minden negyedik.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.