Fogynak a gyerekek az óvodákból és iskolákból

Elszomorító adatokat találni a Közoktatás Indikátorrendszere 2023-as tanulmányában. Majdnem negyedével csökkent a középiskolás korosztály létszáma a közoktatásban, de azért van terület, ahol pozitív változás történt.

  • Tornyos Kata

Minden korosztályban csökkent 2010 és 2022 között a gyerekek száma a közoktatásban. A 3-5 évesek (tehát az óvodások) 2010 és 2022 között 6 százalékkal lettek kevesebben az országban – írta meg a hvg360 a 2023-as Közoktatás Indikátorrendszere alapján.

Összesen két megyében nőtt az óvodások száma, Pest és Győr-Moson-Sopronban, mindenhol máshol stagnált vagy csökkent a létszám. Érdekes, hogy a legjelentősebb, közel 20 százalékos csökkenés pont a fővárosban történt, de Baranya és Zala megyében is nagyjából 15 százalékkal elmaradt 2022-ben a 3–5 évesek száma a 2010-es értéktől.

Még jelentősebb változás történt az iskolásoknál, tehát a 6-16 éves korosztálynál, nagyjából hét százalékkal lettek kevesebben. Itt más a tendencia a terület szempontjából, mint az ovisoknál, ugyanis Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten nőtt ennek a korosztálynak a száma, viszont Békés megyében 20 százalékot meghaladó csökkenés volt megfigyelhető.

A 14-20 éveseknél aggasztóbbak az adatok, ugyanis 16 százalékos a demográfiai visszaesés, Békés, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala megyében gyakorlatilag eltűnt a korosztály negyede – írja a lap.

A szegénység is csökken

Azokat a háztartásokat tekintik szegénynek, amelyek az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60 százaléka alatti jövedelemmel rendelkeznek. És az a gyerek számít szegénynek, aki szegény háztartásban él. 2022-ben a 0–5 éves korcsoportban 8, a 0–17 évesek esetében 10 százalék körüli volt a szegény háztartásban élők aránya, miközben 2010-ben mindkét csoportban ez a szám még 20 százalék körül volt.

A hátrányos helyzetűek is egyre kevesebben vannak, bár felhívta arra a figyelmet a lap, hogy korábban egy trükközés miatt hirtelen megcsappant a hátrányos helyzetűek száma. Egy ponton ugyanis máshogy értelmezték a hátrányos helyzetű (HH) és HHH kategóriákat. A konkrét számok azt mutatják, hogy míg 2010-ban 27 és 10 százalék volt a HH és a HHH diákok aránya, e számok 2022-re 9 és 5 százalékra estek vissza. Itt is nagy eltérés van a térségek között: míg a fővárosan és több nyugati megyében százból mindössze öt gyerek tartozik e kategóriába, számos keleti megyében már minden negyedik.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.