Hiába a babaváró, az adókedvezmény és a fiatal házasok támogatása, még sosem született olyan kevés gyerek 30-31 napos hónapban, mint idén áprilisban. A nők egy része ráadásul felháborítónak tartja, hogy a kormány pénz ígéretével ösztönözné őket gyerekvállalásra.
Mindössze 6139 gyerek született Magyarországon áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Ilyen kevés gyerek 30 vagy 31 napos hónapban még soha nem született, sőt, a rövidebb, 28-29 napos februári hónapokban is magasabb volt a születésszám, mint idén áprilisban 30 nap alatt.
A mélypont mögött feltehetően komplex okok állnak, hiszen bár a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy gyerekvállalásra ösztönözze a fiatalokat (CSOK, diákhitel elengedése, adókedvezmények, stb), a statisztikák is azt bizonyítják, hogy pénzzel már nem lehet megvásárlni a jövő generációját.
Az Eduline-nak nyilatkozó 28 éves, friss házas Boglárka például azt mondta; a párjával többek között azért nem szeretnének gyereket vállalni, mert még magukat is alig tudják eltartani, babaváró hitelre és egyéb hasonló "támogatásokra" pedig nem alapozná a jövőjüket.
"Akkor mi van, ha egy gyerek után úgy döntök, hogy mégsem szeretnék többet? Vagy ha valamilyen komplikáció, egészségügyi probléma miatt kiderül, hogy akkor sem tudnék több gyereket vállalni, ha akarnék? Akkor a nyakamon maradok 50 millió forintnyi hitellel, és 100 év múlva még az ükunokáim is azt nyögnék"
- mondta a 26 éves Kitti.
A megkérdezett fiatal nők között olyan is volt, aki egyenesen sértőnek találja, hogy hitelekkel és családtámogatásokkal ösztönöznék őket gyerekvállalásra, miközben például a 25 évesek adókedvezményén kívül a friss munkavállalókat aligha támogatják bármivel is. A nőket pedig még a 21. században is sokszor hátrányosan megkülönböztetik a munkahelyeken, kevesebb a fizetésük, mint a férfiaknak, a mentális egészség támogatása pedig teljes mértékben hiányzik nem csupán a munkaerőpiacról, de a közoktatásból, és az élet minden területéről is.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
