Hányadik osztálytól lehet egy gyereket megbuktatni az iskolában? Miért nem könnyű ma magyar gyereknek lenni? Melyek a legjobb kelet-európai egyetemek? Minden kérdést igyekszünk megválaszolni a hét híreiben.
Lesújtó képet fest a hazai oktatásról a Hintalovon-jelentés
Tanárhiány, öregedő pedagógusok és egyre több diák, aki végzettség nélkül hagyja el az iskolát – nagyon nehéz helyzetben van a magyar oktatási rendszer a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése szerint. Összegyűjtöttük a legfontosabb megállapításait, miért nem könnyű most magyar gyereknek lenni.
Érettségi 2024: itt a harmadik hét menetrendje
Az idei érettségi írásbelik harmadik hete is lezajlott. Mutatjuk, milyen tárgyakból vizsgáztak a héten a diákok.
Ezek a legjobb kelet-európai egyetemek a CWUR 2024-es rangsora szerint
Nyilvánosságra hozta a legfrissebb nemzetközi rangsorát a Center for World University Rankings. Mutatjuk, mik a legjobb kelet-európai egyetemek a rangsor szerint.
Ezeket a fontos dátumokat jegyezzétek meg, ha idén felvételiztek
Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, amikre az következő hónapokban oda kell figyelnetek, ha egyetemre készültök.
Hiába nőtt az átlagbér, a magyarok fele nettóban még mindig 355 ezer forint alatt keres
A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete juttatásokkal együtt 658 400 Ft volt, amit nettóban közel 453 ezer forintot tett ki. A mediánbér továbbra sem érte el nettóban a 400 ezret.
Érezhető volt egy növekedés az évfolyamismétlők számában mióta a kormány módosítása miatt nem a szülők döntik el, hogy iskolaérettek-e a hatéves gyerekek, hanem az Oktatási Hivatal dönt a plusz egy év óvodáról. Utánajártunk, hogy hányadik évfolyamtól ismételhetnek évet az iskolások.
Az idei tanévben ötezerrel növekedett az SNI-s gyerekek száma
Tovább nőtt a 60 év feletti pedagógusok aránya az általános iskolákban
Míg a 60 év feletti általános iskolai tanárok aránya egy év alatt ezer fővel, a 30 év alattiaké mindössze 165 fővel emelkedett.
Megjelent végre a várt rendelet a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséről, de legalább annyi kérdést felvet, mint amennyit megválaszol. A legfontosabb talán az, hogy így tényleg spórolhatnak a szülők vagy a kormány döntése csak fejetlenséget okoz majd az autósiskolákban?
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
