Megjelentek a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges törvénymódosítások

Szeptembertől a középiskolai oktatás része lesz a KRESZ, a jövőben pedig a gyakorlati oktatást a honvédség is megszervezheti.

  • Székács Linda

Kihirdették a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges jogszabályváltozásokat a május 10-i Magyar Közlönyben - szúrta ki a Telex.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Tuzson Bence kormányzati államtitkár márciusban írt arról a Facebookon, hogy 2024. szeptember 1-től a középiskolások ingyenesen szerezhetnek B kategóriás jogosítványt. Később a miniszter egy újabb bejegyzésben pontosított; ebben azt írta, egyelőre csak a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam lesz ingyenes. Ezek a középiskolai oktatás részéve válnak majd, míg a gyakorlati órákért továbbra is fizetniük kell a tanulóknak.

Az ezzel kapcsolatos, május 10-i Magyar Közlönyben kihirdetett 1988. évi I. törvény módosításában azt írják; a 2024. szeptemberében kezdődő tanévtől a középiskolákban is oktathatják az elméleti tananyagot, vagyis a KRESZ-t és a járműkezelési és -üzemeltetési ismereteket. Továbbá a gimnáziumok és szakiskolák az elméleti vizsgáztatásra is felhatalmazást kapnak, ehhez a közlekedési hatóság engedélyére sem lesz szükségük.

Ez egyébként az autósiskolákra kifejezetten negatívan hat, a Telex ugyanis emlékeztet arra, hogy elveszítik majd a legfiatalabb, 17-18 éves beiratkozóikat, ami évi 25-30 ezer fő közötti tanulószámot és több százmillió forint kiesést jelent.

A törvénymódosítás szerint ráadásul a jövőben a honvédség is tarthat gyakorlati autós oktatást és vizsgáztathat is majd, ennek részletei ugyanakkor egyelőre még nem ismertek. A lap küldött megkeresést a Magyar Honvédség sajtóosztályának, választ azonban egyelőre nem kaptak.

Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) korábbi elnöke attól tart, a középiskolai jogosítványszerzés és a honvédségi oktatók miatt nehéz helyzetbe kerülnek majd, idővel pedig el is tűnhetnek a piacról azok az autósiskolák, amiknek a bevételét a B kategóriás oktatás adja.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.