Mindenki megtudja, hogy felvették-e álmai középiskolájába.
Május 2-án minden középiskolába készülő megkapja a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatát. Kiderül tehát, hogy a kilencedik osztályba készülő nyolcadikosok, és a nyolc- vagy hatosztályos középiskolába felvételizett negyedikes- és hatodikos tanulók szeptembertől hol folytatják a tanulmányaikat.
A végleges, egyeztetett felvételi jegyzékeket ugyanakkor már korábban megkapták az iskolák, amik ezeket április 26-án (pénteken) közzé is tették. Ha valaki ezeket már megnézte, meglepetés már nem érheti.
Mi jön a felvételi után?
Sikeres felvétel esetén nincs más hátra, mint a beiratkozás, amit idén június 26-28. között szerveznek meg a középiskolák.
Abban az esetben pedig, ha valakinek egyetlen iskolába sem sikerült bekerülni, május 6-án (hétfőn) indul a pótfelvételi. Ennek részleteiről az alábbi cikkünkben tájékozódhattok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
