Számos iskola tette közzé a végleges, egyeztetett felvételi jegyzékét április 26-án, pénteken. Mutatjuk, milyen ponthatárokat kellett elérni a bekerüléshez.
Fárasztó hónapokon vannak túl azok a diákok, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, vagy kilencedik osztályba készülnek. A várakozás azonban a végéhez közeledik, május 2-ig minden középiskolába felvételiző negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diák megkapja a hivatalos értesítést arról, melyik megjelölt intézményben folytathatja a tanulmányait.
A végleges, vagyis az egyeztetett felvételi jegyzéket azonban már korábban, április 26-án megkapták az intézmények az Oktatási Hivataltól. Azt azonban idén még a szokásosnál is kevesebb iskola osztotta meg a saját honlapján a felvettek listája mellett, hogy milyen ponthatárokkal lehetett hozzájuk bekerülni.
Amelyik intézmények viszont ezt megtették, ott a felvételt nyert diákok pontszámai alapján látható, hogy nem volt egyszerű dolguk a felvételizőknek a bekerüléshez.
A HVG 2024-es középiskolai rangsorában a 11. helyet elfoglaló budapesti Madách Imre Gimnáziumba felvételiző diákok maximum 350 pontot érhettek el. A központi felvételi vizsgával matematikából és magyarból maximum 100-100 pontot, az általános szóbeli vizsgával 40, az idegen nyelvű szóbelivel szintén 40 pontot szerezhettek. A hozott pontokat, vagyis a 7. és 8 osztályos általános iskolai eredményeket pedig maximum 70 pontos értékben számították be.
A bekerüléshez szükséges ponthatárok mindezek alapján a következőképp alakultak:
A felvételi ponthatár a listán utolsóként bekerülő tanuló pontszáma.
A rangsorban a 22. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnáziumban pedig legfeljebb 400 pontot szerezhettek a felvételiző hatodikos és nyolcadikos tanulók. Maximum 120 pontban figyelembe vették a hozott pontjaikat, 100-100 pontot szerezhettek a központi felvételivel és 80 pontot a szóbelivel.
A 0041-es kódú speciális angol tantervű négy évfolyamos gimnáziumba 16 főt vettek fel, a ponthatár 351 volt, a mindösszesen 12 férőhellyel induló 0042-es kódú német nemzetiségi négy évfolyamos gimnáziumba pedig 320.
A hat évfolyamos gimnáziumban az emelt óraszámú, 28 fős angol tantervű osztályba (0061) 338 ponttal lehetett bekerülni. A szintén hat évfolyamos emelt német tantervű, 28 férőhelyes gimnáziumba (0062) 320 pont, a speciális, 14 férőhelyes matematika tantervű évfolyamra 337, a szintén 14 férőhelyes emelt óraszámú természettudományi évfolyamra pedig 339 volt a ponthatár.
Bár pontszámokat nem osztottak meg, nyilvánosságra hozta a felvételi jegyzékét a rangsor idei 1. helyezett középiskolája, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is, amit ide kattintva érhettek le. A 2. helyet megszerző Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnáziumba felvett tanulók listáját pedig itt.
Az egyeztetett felvételi jegyzékeket az iskolák többsége a honlapján teszi közzé, de kaptunk olyan szülői visszajelzéseket is, melyek szerint nekik e-mailben vagy az e-naplóban küldték ki. Így tett például az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, a Kempelen Farkas Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium is.
Annak sem kell azonban túl sokat várni, aki egyelőre nem látja a felvételi jegyzékeket, hiszen május 2-án mindenkinek megérkezik a hivatalos értesítés.
Mi jön ezután?
Ha sikerült bekerülni valamelyik vágyott iskolába, már nincs más hátra, mint a beiratkozás. Ezt idén június 26-28. között szervezik meg az intézmények. A diákigazolvány-igénylésről pedig itt találtok meg minden fontos tudnivalót.
Akkor sem kell azonban túlzottan megijedni, ha sehová sem sikerült bekerülni. Május 6-án indul a pótfelvételi eljárás, melynek során olyan iskolába lehet felvételizni, ahol még maradtak üres férőhelyek.
Ha pedig úgy gondoljátok, valami nem volt rendben a felvételi során, ebben a cikkünkben leírjuk, hogyan tudtok fellebbezni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
