Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Számos iskola tette közzé a végleges, egyeztetett felvételi jegyzékét április 26-án, pénteken. Mutatjuk, milyen ponthatárokat kellett elérni a bekerüléshez.
Fárasztó hónapokon vannak túl azok a diákok, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, vagy kilencedik osztályba készülnek. A várakozás azonban a végéhez közeledik, május 2-ig minden középiskolába felvételiző negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diák megkapja a hivatalos értesítést arról, melyik megjelölt intézményben folytathatja a tanulmányait.
A végleges, vagyis az egyeztetett felvételi jegyzéket azonban már korábban, április 26-án megkapták az intézmények az Oktatási Hivataltól. Azt azonban idén még a szokásosnál is kevesebb iskola osztotta meg a saját honlapján a felvettek listája mellett, hogy milyen ponthatárokkal lehetett hozzájuk bekerülni.
Amelyik intézmények viszont ezt megtették, ott a felvételt nyert diákok pontszámai alapján látható, hogy nem volt egyszerű dolguk a felvételizőknek a bekerüléshez.
A HVG 2024-es középiskolai rangsorában a 11. helyet elfoglaló budapesti Madách Imre Gimnáziumba felvételiző diákok maximum 350 pontot érhettek el. A központi felvételi vizsgával matematikából és magyarból maximum 100-100 pontot, az általános szóbeli vizsgával 40, az idegen nyelvű szóbelivel szintén 40 pontot szerezhettek. A hozott pontokat, vagyis a 7. és 8 osztályos általános iskolai eredményeket pedig maximum 70 pontos értékben számították be.
A bekerüléshez szükséges ponthatárok mindezek alapján a következőképp alakultak:
A felvételi ponthatár a listán utolsóként bekerülő tanuló pontszáma.
A rangsorban a 22. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnáziumban pedig legfeljebb 400 pontot szerezhettek a felvételiző hatodikos és nyolcadikos tanulók. Maximum 120 pontban figyelembe vették a hozott pontjaikat, 100-100 pontot szerezhettek a központi felvételivel és 80 pontot a szóbelivel.
A 0041-es kódú speciális angol tantervű négy évfolyamos gimnáziumba 16 főt vettek fel, a ponthatár 351 volt, a mindösszesen 12 férőhellyel induló 0042-es kódú német nemzetiségi négy évfolyamos gimnáziumba pedig 320.
A hat évfolyamos gimnáziumban az emelt óraszámú, 28 fős angol tantervű osztályba (0061) 338 ponttal lehetett bekerülni. A szintén hat évfolyamos emelt német tantervű, 28 férőhelyes gimnáziumba (0062) 320 pont, a speciális, 14 férőhelyes matematika tantervű évfolyamra 337, a szintén 14 férőhelyes emelt óraszámú természettudományi évfolyamra pedig 339 volt a ponthatár.
Bár pontszámokat nem osztottak meg, nyilvánosságra hozta a felvételi jegyzékét a rangsor idei 1. helyezett középiskolája, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is, amit ide kattintva érhettek le. A 2. helyet megszerző Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnáziumba felvett tanulók listáját pedig itt.
Az egyeztetett felvételi jegyzékeket az iskolák többsége a honlapján teszi közzé, de kaptunk olyan szülői visszajelzéseket is, melyek szerint nekik e-mailben vagy az e-naplóban küldték ki. Így tett például az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, a Kempelen Farkas Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium is.
Annak sem kell azonban túl sokat várni, aki egyelőre nem látja a felvételi jegyzékeket, hiszen május 2-án mindenkinek megérkezik a hivatalos értesítés.
Mi jön ezután?
Ha sikerült bekerülni valamelyik vágyott iskolába, már nincs más hátra, mint a beiratkozás. Ezt idén június 26-28. között szervezik meg az intézmények. A diákigazolvány-igénylésről pedig itt találtok meg minden fontos tudnivalót.
Akkor sem kell azonban túlzottan megijedni, ha sehová sem sikerült bekerülni. Május 6-án indul a pótfelvételi eljárás, melynek során olyan iskolába lehet felvételizni, ahol még maradtak üres férőhelyek.
Ha pedig úgy gondoljátok, valami nem volt rendben a felvételi során, ebben a cikkünkben leírjuk, hogyan tudtok fellebbezni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.